Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Szabó Ferenc SJ: Prohászka Ottokár: Dante (1921). Akadémiai székfoglalója - száz év után
Szabó Ferenc SJ: Prohászka Ottokár; Dante (1921). Akadémiai székfoglalója - száz év után a Krisztus szeretetének éles nyila annyi lelket sebzett, j vágta rajtuk a 'grande et suave amoris vulnus’-t (Cant. XXIX n. 8), a szeretetnek mély és édesen sajgó sebét, s hol elsősorban Szent Bernát volt e stigmatizáltak elseje s a rímek nélküli énekek első trubadúrjaP!”67 II. Dante „próféta” vagy „reformátor”? Az elmúlt évtizedekben jeles teológusok - pl. a törzsszövegben idézett Henri de Lubac SJ és Hans Urs von Balthasar - megmutatták az Isteni Színjáték költőjének reformszellemét és várakozását egy olyan - világi (császár) és egyházi (pápa) - vezető eljövetelére, aki megújítja a társadalmat és Krisztus Egyházát. Jeleztem, hogy az említett teológusok rávilágítottak: a calábriai „próféta szellemű” apát Joachim de Fiore kétségtelenül hatást gyakorolt Dante életművére. Ugyanezt Prohászka Ottokár már száz évvel ezelőtt éles szemmel megfigyelte most elemzett Dantéról szóló, fentebb ismertetett ünnepi megemlékezésében. Dante Monarchia című műve elején ezt írta: „Meg akarok mutatni olyan igazságokat, amelyeket senki más nem kísérelt megfelfedni." Henri de Lubac ezt a Commediára vonatkoztatva így fogalmaz: „Az egész Isteni Színjáték »a Veltro reménye«68 69 felé irányul, ezért kétségkívül úgy tekinthető, mint »az új korszak megjövendölése«-: egyedül akkor valósulhat meg az emberiség és az Egyház megújulása A9 Lubac atya - sajátos „dialektikus” módszerét alkalmazva - felsorakoztatja és szembesíti az eltérő vagy ellentétes véleményeket, majd megrostálja a különböző nézetek érveit, és szintézisre törekszik. A Veltro-értelmezésekkel is ezt teszi. Kiemeli: Fiore apátjának hírneve oly mélyen gyökeret vert a korabeli szellemekben, hogy még az egymással leginkább szembenálló felek is egyaránt rá hivatkozhattak önigazolásért. Egyes ’spirituálisok’ Joachim Apokalipszis-értelmezésében kerestek érveket az akkori pápaság ellen. A guibellinek saját nézetük alátámasztása végett hivatkoztak joachimita jövendölésekre: ők is a korabeli pápaságban az Antikrisztus eljövetelének jeleit látták, ezért igyekeztek gyengíteni a Birodal-67 ÖM 8, 89-90. Szent Bernát és a ciszterci misztika sajátosságáról lásd Etienne Gilson: A középkori filozófia szelleme. Budapest, 2000., főleg XIV. fejezete (A szeretet és tárgya) és függeléke (Megjegyzés a ciszterci misztika koherenciájáról): 269-279. 68 Inf. 1, 100-106. Számos értelmezése született. Veltro = Agár. Egyesek szerin: eljön az Agár, a Szabadító; talán „Feltro és Feltro közt”jön a világra: Verona urának birtoka - ahol Dante élt; talán önmagát jelzi szabadítónak; mások szerint az allegória Krisztusra utal. LUBAC 1978-1981: 1.141. 69 Lubac itt idéz: Mancinelli: Acceptation ou refus du 3e ágé. In: Révélation et Histoire. Aubier, 1971,134. 114 Prohószka-tanulmányok, 2018-2022
