Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Szabó Ferenc SJ: Prohászka Ottokár: Dante (1921). Akadémiai székfoglalója - száz év után
Szabó Ferenc SJ: Prohászka Ottokár: Dante (19211. Akadémiai székfoglalója - száz év után sietnek; azok, kik fönt a csillagos s napsugaras ég alatt annyit mulasztottak, — ők még szóba állni sem érnek rá. A szeretet megmarad bennük, de iránya nem a testi szépség, hanem a lélek felé tart. Beatrice mondja: Mert olyan testnek voltam viselője, hogy soha szebbet Természet s Művészet nem alkotott - és ím, por lett belőle. Es hogyha így a legnagyobb igézet ily csalfa volt irántad, mely halandó szépség izgatná még a szívverésed?”19 „Ezeket a lelkeket már más szépség izgatja, mely őket nem teszi szegényebbekké, hanem ellenkezőleg, tiszta, erős, boldog élet öntudatával s örömével telíti. — Dante tapasztalja azt tisztulása végén: Elég, hogy a szent habokból kiérve új ember lettem, mintha új gallyat hoz az új tavasz az újuló növényre, tiszta s röpülni kész a csillagokhoz.20 Itt fönt, a Purgatorio szent hegyén látja meg az egyházat s annak világtörténelmi sorsát, nagyszerű allegóriában. Azután Beatrice vezeti őtföl sphaerák fokain az Isten dicsőségének amphitheatrumáig, hol a dicsőült lelkek mind megannyi fényes szirom, világító rózsává illesztődnek. Ez mind alak, élő szó, testekbőls telkekből sugárzó szépség és erő: mindenütt a plasztikus művészet van munkában.”21 b) „A ’poéma sacro’ második jellege, hogy a kultúrát hordozó s ihlető hitből, s a korszak leikéből fakadt. [...] Bátran mondhatni, hogy valóság, élet, lélek nélkül nincs művészet. A kultúra lelke pedig a hit, mely inspirál s alakít, mely mozgat, színez és énekel, mely az élet motívumait s a szép, nemes s nagystílű élet erőforrásait szolgáltatja. \...] ahol a belső valóság, tehát hit nincs, ott lehet civilizáció, de nincs kultúra, ott lehetnek a kultúrának még intézményei, de az intézményeket teremtő lélek már eltűnt.”22 Prohászka itt ismételten rámutat a lényegre: megkülönbözteti a költői alkotást és a hívő alkotót; - ezt nem teszik meg azok az egyoldalú irodalmárok, szinkron strukturalista elemzők, akik a középkori költő hitét elavultnak tartják. (Persze, más a hit és annak korhoz kötött teológiai kifejezése.) 19 PROHÁSZKA 1921: 9.; Purg. 31,49-54. 20 Purg. 33,142-145. 21 PROHÁSZKA 1921:10. 22 PROHÁSZKA 1921:11. 102 Prohászka-tanulmónyok, 2018-2022
