Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Grósz András Prohászka Ottokár és a német nemzetiségi kérdés
Grósz András: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A NÉMET NEMZETISÉGI KÉRDÉS lembe vevő hozzáállásuk legtöbb esetben az ellentétek lecsillapítását célozták a gyakran felhevült politikai légkör közepette. A Trianon aláírását követő időszak ugyanakkor felerősítette a nemzetiségekkel szemben türelmetlen politikai erők hangját, az esetenként túlzottan nacionalista közhangulatot. Ez — részben érthetően — a jelentős területveszteséggel járó békeszerződés okozta társadalmi sokkhatásból is fakadt, amely kezdetben a kormánypolitikára is hatást gyakorolt. 1922-ben például megszüntették a nemzetiségügyi minisztériumot és a polgári demokratikus forradalom idején bevezetett nemzetiségi anyanyelvi iskolák „viszszamagyarosítása" is elindult. Nagyobb változás akkor következett be, amikor a párizsi békerendszer kisebbségvédelmi előírásait teljesíteni és így a külpolitikai elszigeteltségből kitörni akaró Bethlen-kormány 1923-ban bevezette azt a rendeletet, amely a legalább 40 azonos nemzetiségű tankötelessel bíró településeken kisebbségi népiskolák létrehozását írta elő.11 A kisebbségi iskolák típusáról helyi szülői értekezletek dönthettek, így a szülők választhattak a kisebbségi egynyelvű (A), a vegyes tannyelvű (B) és a magyar egynyelvű - azaz a nemzetiség nyelvét csak oktató — (C) iskolatípusok közül.12 Bár a kormány az egyházi autonómia miatt a katolikus klérust nem kötelezhette a rendelet bevezetésére, ám mégis erre kérte az iskolák döntő többségét fenntartó püspököket. A kisebbségi rendeletek végrehajtását az 1920-as évek elejétől kibontakozó, a trianoni Magyarországon maradt félmilliós német nemzetiség nyelvi és kulturális jogaiért fellépő mozgalom is sürgette, amelynek élén elsődlegesen a bácskai német származású, hívő katolikus Bleyer Jakab egyetemi tanár, volt nemzetiségügyi miniszter (1919-1920) állt.13 A vármegyei és a települési közigazgatás azonban zömében továbbra is elzárkózóan fogadta a kormány kisebbségpolitikai elhatározásait, így az intézkedések gyakorlatba ültetése jelentős akadályokba ütközött. Ezt tapasztalva a hazafiatlanság vádjától egyébként is tartó felső- és alsópapság sem érezte magára nézve kötelezőnek a rende11 Am. kir. minisztérium 1923. évi 4800. M.E. sz. rendelete a trianoni békeszerződésben a kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek végrehajtásáról. Közli: Seewann, Gerhard: A magyarországi németek történetei. 1860—2006. Budapest, 2015.440-447. 12 A vallás- és közoktatásügyi miniszter 110.478. VIII. a.sz. rendelete a 4800/1923. M. E. sz. rendelet 18.§-ában foglalt rendelkezések végrehajtásáról. Közli: BALOGH—SIPOS 2002:276-277. 13 A magyarországi német mozgalom egyik legfontosabb szervezete, a Bleyer Jakab által alapított és a Bethlen-kormány által 1924-ben engedélyezett Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (MNNE) volt, amelynek működése felett a kormányzat erőteljes kontrollt gyakorolt. Élére Gratz Gusztáv volt külügyminisztert tette, míg Bleyer az ügyvezető alelnöki tisztséget töltötte be. 204 Prohászka-tanulmónyok, 2015-2017
