Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE A kongregációja kérdést tárgyaló ülésének előkészítő anyagából megtudhatjuk, hogy nem pusztán a már felsoroltak jártak közben Prohászka és Vass érdekében, hanem az erdélyi egyházmegyés Szentiványi Róbert atya is, méghozzá De Lai bíboros juttatta el levelét az Államtitkárságra Louis Billot bíborostól90, akinek korábbi tanítványa volt Szentiványi. Sajnos az államtitkársági anyagban csak a kísérőlevelet találjuk meg, így nem tudjuk, hogy pontosan mivel érvelt, csak azt, hogy lelkesedéssel beszélt a kormány két jelöltjéről.91 Mindeközben Fischer-Colbrie kassai püspök is Rómában tartózkodott és a kalocsai kinevezésről is tárgyalt. Bár Somssichnak a külügyminiszterhez küldött jelentése és Fischer-Colbrie és a prímás levélváltása alapján Csizmadia Andor és Salacz Gábor úgy vélte, hogy a kassai püspök elsősorban Prohászka kinevezése érdekében fáradozott Rómában,92 az államtitkársági anyagban található 1923. április 23-i pro memóriája ennél sokkal árnyaltabb képet ad véleményéről. Habár Prohászkát ő is megnevezte, mint lehetséges jelöltet, de nem elsőként. Első helyen Zichy Gyulát említette, Prohászka Ottokárt csak másodikként, Hanauer váci püspököt harmadikként. Legjobb kombinációnak Kalocsára Zichyt, Pécsre Vass Józsefet tartotta. Az előbbi gyenge egészségével is megfelelően tudná a kis kiterjedésű kalocsai érsekséget irányítani, míg Vass - aki egészséges, érdemes szónok és elismert tudós - jobban tudná a nagyobb, de egyébként fontos pécsi egyházmegyét kormányozni, melynek a székhelye egyben egyetemi város is. Tehát a kalocsai főegyházmegye élére a nuncius jelöltje mellett érvelt. Úgy vélte továbbá, hogy a kalocsai érsek kiválasztásánál az egyik legfontosabb szempont, hogy a leendő érsek megfelelően tudja a többségében szegény magyar egyház javára fordítani a kalocsai főegyházmegye jelentős vagyonát. Amennyiben nem sikerülne mindenki számára kielégítő jelöltet találni, a kinevezést el is lehetne halasztani - s ahogy jelzi, ez nem csak a saját 90 X. Pius pápa 1911-ben kreálta bíborossá: AAS 3. An. et. Vol. (1911) No. 16. 590. 91 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21, f. 75r. - Szentiványi Róbert dátum nélküli pár soros kísérőlevele. Lásd még: S.RR.SS. AA.EE.SS. Rapp. Sess. 1923, Sessione 1262. Az 1923. május 21-i ülés előkészítő füzete. 92 Bár Csizmadia a Prohászka érdekében felvonultatott „segédcsapatok"-hoz sorolja a kassai püspököt, az általa idézett levélből is világos, hogy tárgyalásai egyik kulcsmomentuma az volt, hogy a kalocsai érsekség vagyonát az ország katolicizmusa érdekében használják fel, ehhez próbált alkalmas érseket kineveztetni. Mivel ez kevéssé kivitelezhetőnek látszott, szimpatikus megoldásnak találta volna egypár évig az érseki szék üresen hagyását, ugyanis sede vacante a Vallásalapba befolyt jövedelmeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter és a prímás tudták volna a legszükségesebb katolikus célokra fordítani. A római pro memoria második feléből is ez olvasható ki. Salacz szintén úgy vélte, hogy Prohászka érdekében fáradozott Fischer-Colbrie Rómában. Vő.: CSIZMADIA 1966: 285; SALACZ 2002: 51. 342 Prohószka-tanulmónyok, 2015-201 7
