Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA nyiben nem termelési eszköz, hanem a termelés oka és vezetője. Az emberi munka szintén csak a gazdasági termelés technikai eszköze."35 A munka és a termelő tőke viszonya: először is azt kell megállapítanunk, hogy az emberi test maga és munkája a legelső, a legősibb termelési eszköz, melynek mintegy a kiterjesztései az emberi találékonyság alkotta munkaeszközök (gépek). Az emberi munkát így a szoros értelemben vett termelési eszközökkel végezzük. Tőkén is „a gazdasági életben mindig termelő eszközt értünk, és pedig olyan termelő eszközt, amely állandóan a termelés szolgálatában áll: ezért vagy állandóan megmaradónak kell lennie, vagy pedig folyton megújulónak. [...] Tőke tehát a gazdasági munkára irányított és mindig felfrissített emberi munkaerő is, sőt ez a legelső tőke. Tőke továbbá minden olyan gazdasági termelő eszköz, amely a termelés céljára folyton szolgálatban, illetőleg készenlétben áll és e célra állandóan épségben tartatik, azaz felfrissül. Végső fokon természetesen az első termelő eszköz, az emberi munka révén. Tőkét alkotnak végül mind azok a gazdasági javak - avagy esetleg más tárgyak, illetőleg tevékenységek is -, amelyek a maguk gazdasági csereértéke révén a gazdasági termelés közvetett, de igen hathatós eszközei lehetnek, azaz gazdasági munkát indítanak meg és tartanak fenn, részben az emberi munka táplálása, részben más gazdasági termelő eszközök beszerzésének és üzemben tartásának lehetővé tétele útján; az ilyen tőkének szintén állandóan meg kell újulnia. A modern termelésben a tőkének ez a legutolsó faja, a pénztőke lett, minden más gazdasági értékért (javakért és termelő eszközökért) való becserélési lehetősége folytán, a gazdasági tőke legfőbb reprezentánsa. [...] Mivel pedig az emberi munka az első termelési eszköz, amely nélkül a többi termelő eszköz nem működhet, nyilvánvaló, hogy mindenekelőtt ezt kell állandóan megújítanunk, azaz tőkének és nem egyszeri elhasználásra szánt egyszerű gazdasági eszköznek tekintenünk."36 A munka a termelési eszközök révén egyfajta eredménytöbbletet ér el. Ez az értéktöbblet mármost, ami az emberi munka következménye, a „munkán kívül természetesen megilleti a tőkét is, mint a gazdasági termelés legfőbb forrását: hiszen a munka csak akkor lehet tartós, el nem fogyható, ha mindig megújuló és így állandó gazdasági rezervoárból, azaz tőkéből folyik. Elsősorban tehát az emberi munkaerőtökét illeti meg ez a többlet, még inkább, mint az egyszeri, múlékony munkát: a munkaerő azonban minden dolgozó embernél gazdasági értelemben is racioná-35 BRANDSTEIN 1936: 342. - Megjegyezzük, hogy Joseph Höffner bíboros a munkának és hivatásnak hétféle értelmét különböztette meg. Ezek: 1. A munka mint szükségszerűség. 2. A munka mint az ember önkibontakoztatásának módja. 3. A munka mint a világ alakítása és legyőzése. 4. A munka és a hivatás mint szolgálat. 5. A munka mint büntetés. 6. A munka mint bűnhődés. 7. A munka mint Isten dicsőítése és előkészület Isten fiainak majdani szabadságára. Vö.: HÖFFNER 2002:124-130. 36 BRANDSTEIN 1936: 344-345. 66 Prohószka-tanulmányok, 2015-201 7
