Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - S. Szabó Péter A keresztény emberértelmezés elemei Prohászka Ottokár antropológiai mozaikjában
S. Szabó Péter: A KERESZTÉNY EMBERÉRTELMEZÉS ELEMEI... hászka egyébként a következő értelmezését kínálja az ominózus problémának: „Az asszony megteremtéséről szóló szentírási részletet tehát úgy értjük, hogy Isten Ádámra mély álmot bocsát, vagyis Adám elmerül annak a viszonynak szemlélésébe, amely a férfi és az asszony közt van. Ketten egymásért vannak, egy teljes elvet képeznek. Hogy az Isten tényleg kivette Adám egyik bordáját s azt Évává formálta, azt ízléstelenség feszegetni s gyerekes magyarázatokba kerget bele."53 Szembetűnő álláspontjának eltérése a bizottságétól. Olyannyira, hogy ehhez a szövegrészhez Schütz Antal huszonöt év múlva is szükségesnek látja a következő jegyzetet hozzáfűzni: „Nem dogma, de theológiailag szinte biztos, hogy a nő teremtéstörténetét szó szerint kell érteni. Ma tehát a szerzőnek a szövegben kifejtett nézetét theológiailag nem lehet bátorságosan vallani."5'1 A témakör képének teljességéhez Szabó Ferenc ad újabb adalékokat: a római Biblikus Bizottság „később, még az Összegyűjtött Munkák55 1928-as kiadása előtt módosította döntéseit56 az exegézissel kapcsolatban, így az összkiadásban - Schütz Antal megszorító jegyzeteivel - már megjelenhetett a kérdéses fejezet. A Divino afflente Spiritu57 kezdetű körlevél (1943) után, amely tisztázta az ún. „irodalmi műfajok" kérdését, és főleg a Bibliai Bizottság 1948-as levele után (Suhard kardinálishoz), Prohászka felfogása teljesen orthodox, összhangban van az egyház mai tanításával. Vagyis szó szerinti értelemben mondhatjuk: Prohászka megelőzte korát!”58 Valóban úgy tűnik, hogy Prohászka számára mintha a hivatalos egyházi álláspontnál jóval korábban lett volna nyilvánvaló az evolúció elméletének igaz volta. Hiszen XII. Pius pápa 1950-ben kiadott Humani generis kezdetű körlevele59 is az evolucionizmus tanítását „komoly feltevés"-nek találta, amely, „az ellentétes feltevésekhez hasonlóan kutatásra és elmélyülésre érdemes."60 Ehhez még hozzáfűzte XII. Pius, mint fontos módszertani feltételt, hogy „egyrészt ne úgy kezeljék ezt a véleményt,61 mint biztos és bizonyított tanítást, másrészt ne is úgy, mintha az általa felvetett kérdésekben teljesen figyelmen kívül lehet53 ÖM 4,75. 54 ÖM 4,258. 55 Értsd: Prohászka műveinek huszonöt kötetes díszkiadása. 56 Értsd: az 1909. június 30-it. 57 XII. Pius: Divino afflente Spiritu. Roma, 1943. - http://w2.vatican.va/content/pius-xii/en/encyclicals/documents/hf_p-xii_enc_30091943_divino-afflante-spiritu.html (- Utolsó letöltés 2016. december). 58 SZABÓ 1991: 220. 59 XII. Pius: Humani generis. Roma, 1950. - http://w2.vatican.va/content/pius-xii/en/encyclicals/documents/hf_p-xii_enc_12081950_humani-generis.html (- Utolsó letöltés 2016. december.) 60 II. János Pál: Az Egyház az élet eredetének és fejlődésének kutatásáról. Üzenet a Pápai Tudományos Akadémiának [1996. október 24.]. In: Mérleg, 33. évf. (1997) 1. sz. 78. 61 Értsd: az evolúció tanát. 50 Prohászka-tanulmónyok, 2015-2017
