Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)

IV. UTÓÉLET ÉS EMLÉKEZÉSEK - Prohászka László A Szeleczky kápolna és Prohászka Ottokár

Prohászka László

A SZELECZKY KÁPOLNA ÉS PROHÁSZKA OTTOKÁR

Pesthidegkút a részét képező településekkel, többek között Budaligettel, Máriaremetével, Remetekertvárossal, Ofaluval, Széphalommal, Gercsével együtt, Budapesthez történt csatolásáig önálló nagyközség volt. A Nagy-Budapest kialakításáról rendelkező 1949. évi XXVI. törvény rendelkezése alapján, 1950. január 1-től a főváros II. kerületének részét képezi.1

A Felvidékről származó budapesti építési vállalkozó, Szeleczky Ede Lajos (1849-1916) 1892 nyarán vásárolt nyaralótelket Máriaremetén.2 A Boldogasszony út 39. szám alatti ingatlan északi szegletében, faoszlopra szerelt Szűz Mária dombormű állt, fölötte esővédővel.3 Szeleczky a hatvanadik születésnapját úgy kívánta megörökíteni, hogy a saját költségén kápolnát építtetett a telkén.4 A kiviteli terv saját építészeti irodájában készült. Az 1910-re elkészült kápolna bejárat fölötti homlokzatába beépítették a Szűz Mária domborművet. A ma is eredeti helyén lévő relief alatt vörösmárvány-tábla látható. A középen megrepedt táblán erősen kopott, ötsoros latin nyelvű felirat hirdeti, hogy a kis templom az építtető Szeleczky Ede Lajos 1909. december 18-án tartott hatvanadik születésnapja emlékére létesült Szűz Mária és Nepomuki Szent János tiszteletére:

ANNO NATALI SEXAGESIMO FELICITER TRANSACTO IN SIGNUM PIETATIS ET GRATITUDINIS B. MARIAE MATRI INVINAE GRATIAE ET

S. JOANNE NEPOMUCENO DEDICAVIT DIE 18- DECEMBRIS ANNI MCMIX.

A felirat alá dőlt betűvel az adományozó nevét vésték fel: Ludovicus E. Szeleczky.

1 Budapest Lexikon. Főszerk. Berza László. Budapest, 1993. II. kötet, 115. és 296.

2 Bánsághi Zoltán: Az elfelejtett kápolna. In: Hidegkúti Polgár, V. évf. 6. sz. (2013. november 22.) 7.

3 BÁNSAGHI2013: 7.

4 A katolikus Budapest. Szerk. Beke Margit. Budapest, 2013.1. 255.

444

Prohószka-tanulmányok, 2015-2017