Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - S. Szabó Péter A keresztény emberértelmezés elemei Prohászka Ottokár antropológiai mozaikjában
S. Szabó Péter: A KERESZTÉNY EMBERÉRTELMEZÉS ELEMEI... és Lukácsnál is szerepel "A gondviselés" „Bizalom a gondviselésben", „Bízzatok a gondviselésben", „A gondviselésben való bizalom" címekkel a különböző fordításokban. A fordítások zöme, különösen az újabbak az „ugyan melyiketek hosszabbíthatja meg életét csak egy arasznyival is azzal, hogy aggodalmaskodik?" értelmezéshez ragaszkodik, tehát az élet meghosszabbításának lehetetlenségét hangsúlyozza. A Prohászka által említett gondolat: „senki sem adhat a termetéhez egy könyöknyit" régebbi fordításban - a Káldi György SJ fordítását alapul vevő kiadásokban van így általában, Máténál a következő módon szerepel: „Ki adhat közületek gondjai által nagyságához egy könyöknyit?"22 23 Prohászka szempontjából végül is mindegy, hogy a termetét vagy az életét nem tudja az ember meghosszabbítani, mert ő a Teremtő által a teremtményekbe helyezett plaszticitás - életerő, fejlődőképesség - meghatározó szerepét akarja kidomborítani, az evilági, környezeti körülményekhez képest. A gondolatsor hangsúlyából érződik, hogy a teremtési és fejlődési tendenciák közül nagyobb, azaz meghatározó, döntő szerepet szán az isteni eredetű elemnek, és nagyon keveset a természeti körülményeknek. így Prohászka az úgynevezett mérsékelt leszármazási elmélet híve; „A mai tudomány, katholikus és nem katholikus egyaránt hajlik belső plaszticitásnak föltételezésére s azáltal a korlátolt s bizonyos irányban lehetséges evolúciónak elfogadására."22 „Ez nem darwinizmus, de belső elvekből magyarázott leszármazás." - teszi hozzá.24 „Senki sem tudja szorosan bizonyítani; nehézségekkel találkozunk lépten-nyomon, filozófiánk duzzogva elvonul s anatémával fenyeget s mégis mindenki érzi és sejti, hogy valami ilyesminek kell összekötnie azt a gazdag, változatos, egymáshoz sorakozó állat- és növényvilágot [...]. Sejtjük, hogy az élet valahogy elágazott, de az utat, a módot nem ismerjük. S nem ismerjük azt a jelen percig sem."25 Az „ÉRTELMES KERTÉSZ" TÉNYKEDÉSE Nagyjából, vázlatosan, sok fontos gondolatot nem említve így jellemezhető Prohászkának az evolúcióval kapcsolatos igenlő álláspontja. De nem érdektelen egy pillantást vetni szintézisteremtő módszerének másik összetevőjére, az „értelmes kertész" vadhajtásokat eltávolító programjára. 22 Újszövetségi Szentírás a Vulgata szerint. Ford. Káldi György S.J. Budapest, 1946. 532. 23 ÖM 4, 36? 24 ÖM 4, 36. 25 ÖM 4,37. Prohászka-tanulmányok, 2015-201 7 43
