Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
IV. UTÓÉLET ÉS EMLÉKEZÉSEK - Mózessy Gergely „Állítólag Prohászka egyszer
Mózessy Gergely: „ÁLLÍTÓLAG PROHÁSZKA EGYSZER.. alapvetően megbízik az adatbázisok teljességében - s így a nem indexelt tartalomra nem fog rátalálni.3 Jelen kutatás alapját az Arcanum Digitális Tudománytárban elhelyezett, jó minőségű állomány szolgáltatta.4) Az Új Idők hetilap 1894 és 1949 között létezett. Főszerkesztője a kezdetektől egészen 1944-ig Herczeg Ferenc volt, akit szokás a Horthy-korszak legnépszerűbb írójának mondani,5 s tán nem is ok nélkül. Herczeg egyébként 1893-tól a Kisfaludy Társaság, 1899-től az MTA levelező, 1910-től rendes tagja is volt. E fórumokról személyesen is ismerhette Prohászka Ottokárt. Talán nem árt megjegyezni azt sem - mivel ez is kapcsolódási pont a püspökkel -, hogy Herczeg Ferenc irodalmi működése mellett politikusnak is számított: 1918 előtt évtizedekig képviselőként; 1927-től felsőházi tagként volt tagja az országgyűlésnek, és ő volt a Magyar Revíziós Liga elnöke.6 Herczeg Ferenc lapja, az Új Idők önmagát impresszumában „szépirodalmi, művészeti, képes hetilap"-ként és „kritikai szemle"-ként határozta meg. Az irodalomtörténeti összegzések pedig így jellemzik: „A hetilap többnyire népi-nemzeti, konzervatív beállítottságú volt, amely a vidéki értelmiségiek (tanítók, jegyzők, orvosok, papok) érdeklődésének megfelelő cikkeket, társasági híreket, divatfotókat és irodalmi alkotásokat közölt, de volt családi- és gyermekrovata is.”7 1927 tavaszán bekövetkezett haláláig Prohászka Ottokár két összefüggésben tűnt fel a hasábokon. Az említések első csoportja azon társadalmi és kulturális eseményekhez kötődött, amelyek érintették személyét és a lap érdeklődési körébe is beleillettek. Püspöki kinevezése, Kisfaludy Társaság-béli tagsága, index-ügye - bár csak egy vicc-szintjén, erős késéssel írói jubileuma, illetve közreműködése Munkácsy Mihály síremlékének avatásán, a Foerster-hét eseményeiben, a jótékony célokat szolgáló fehérvári „vasvitéz" szobor avatásán, Bányay Elemér („Zuboly") hősi halott újságíró temetésén,8 egy hadirokkantak által épített barakk-kápolna szentelésén, Dienes Valéria Nyolc boldogság misztériumjátékának bemutatásán, vagy Vasvári Pál emléktáblájának leleplezésén tartozik e körbe.9 Az emlí3 E veszélyre Cseh Gergő Bendegúz hívta fel a figyelmet a Magyar Levéltárosok Egyesülete 2014. március 20-i, veszprémi rendezvényén. 4 Vő.: http://adtplus.arcanum.hu/hu/collectionAJjIdoV - (Utolsó letöltés: 2015. szeptember). 5 Vő.: https://hu.wikipedia.org/wiki/Herczeg_Ferenc_(író ) - (Utolsó letöltés: 2015. szeptember). 6 Herczeg Ferenc. In: Magyar Életrajzi Lexikon I. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Budapest, 1967. 708. Újabban: Markó László: Herczeg Ferenc. In: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. 1. Budapest, 2003. 506-507. 7 Vö.: https://hu.wikipedia.org/wiki/Uj_Id0k - (Utolsó letöltés: 2015. szeptember). 8 Lásd kötetünkben Kozák Péter tanulmányát. 9 Pontos hivatkozások az említés sorrendjében a „személyes érintettségre": Új Idők, 11. évf. (1905) 453.; 18. évf. (1912) 567., 671.; 32. évf. (1926) 164. - közreműködői részvételre: Új Idők, 17. évf. Prohószka-tanulmányok, 2015-2017 429
