Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - S. Szabó Péter A keresztény emberértelmezés elemei Prohászka Ottokár antropológiai mozaikjában
S. Szabó Péter: A KERESZTÉNY EMBERÉRTELMEZÉS ELEMEI... felkiáltó jel, majd kisbetűs folytatás is kiemelik, szuggesztíven érzékeltetik a képzetei gyerekes, tudománytalan voltára rádöbbenő hívő, illetve teológus meghökkenését az új felismerés világosságában. Ugyanezt a nyelvi megformálást - kérdőjel, majd kisbetű - alkalmazva folytatódik a gondolatmenet, most már a világnézeti konzekvenciák bemutatásával; „De kisebb lett-e ezáltal az Isten? nem lett; az élet mélységeit, plaszticitását ő gondolta el, csíráit ő termékenyítette meg, alakjait ő pontozta ki, s valamint neki csak egy gondolata van, mely mindent kifejez; úgy teremthetett életerős típusokat is, melyek magukba foglalnak egész sorokat, teremtése oly tartalmas, hogy egyetlen szava fölér sok szóval, teremtő igéje az élet forrásait nyitja meg, melyeknek folyóvizei elkígyóznak évezredekre s világokra terjedő folyással, míg végre a kimerülés sivatagjában elvesznek."14 Ez tehát az új elképzelés lényege (vagy legalábbis a sokoldalú kifejtés egyik szemelvénye), amelyekkel a régi, gyerekes képzeteket fel kell váltani. Érdekes az „alakjait ő pontozta ki" kifejezés. Sokszor, másutt is előfordul. Szinte képszerűen fejezi ki Prohászka elgondolását a teremtés és fejlődés, Isten munkája és a természet folyamatai viszonyáról. Valami gyermekek számára készült kifestőkönyvre vagy hasonlóra emlékeztet, melyben a magasabb erő, a teremtés pontokat ad csak meg, a természeti fejlődés, az evolúció pedig összeköti a pontokat folyamatos vonallal, kitölti a hiátusokat, kiteljesíti, kiszínezi a világ fejlődésben felfogható teljes képét.15 „Az anyagelvűségtől sem kell félnünk." - folytatja a hívők és a kortárs teológusok meggyőzését Prohászka. „Az evolúció az élet titkát nem érinti"16 - mondja ki a keresztény hívőt megnyugtató fontos szavakat. Azt látja és láttatja itt be, hogy Isten létére és magára a teremtettségre, a teremtés első aktusa kérdésére vonatkozóan a természettudományos tényanyag maga sohasem lehet döntő, sőt maga a tudomány és a megismerés sem, hiszen itt a hit az illetékes. „Senki sem tudja, mint lett az első puhatestű állat, az első korall; mint állt bele a létbe a protoplazma; az őstípusokhoz nem nyúlunk; azok szuverén tények. Az életet Isten teremtette, s ugyancsak ő állította az életet a szervetlen anyag fejlettségének legfelső fokára."17 Prohászka kulcsszava az evolúció értelmezésében a plaszticitás. Ez az egy szó az, az egész Föld és ég című kétkötetes, több mint ötszáz oldalas műben, amit nyomdatechnikailag is kiemel, oly módon, hogy külön sorba írja, vastagabb betűkkel, csak magát ezt az egyetlen szót; „Most már vessünk 14 ÖM 4,44. 15 ÖM 4, 44. 16 ÖM 4, 44. 17 ÖM 4,45. Prohószka-tanulmányok, 2015-2017 41
