Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
III. VILÁGHÁBORÚ ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS - Frenyó Zoltán Prohászka Ottokár eszmevilága a nagy háború idején. Római lelkűiét, keresztényszocializmus, magyar valóság
Frenyó Zoltán: PROHÁSZKA OTTOKÁR ESZMEVILÁGA A NAGY HÁBORÚ IDEJÉN érdeklődése volt; a háború folyamán megfogalmazott földreform-tervezete a háborúban érintettekre irányult. Prohászka 1916. április 23-án a Magyar Gazdaszövetség éves közgyűlésén ismertette földreform-javaslatát.44 Ebben a kötött (korlátolt forgalmú) birtok szántóföldi területének tízezer holdon felüli részét örök haszonbérletként követelte a háború rokkantjai, árvái és özvegyei részére. A javaslatnak élénk visszhangja támadt, pártolói és ellenzői egyaránt akadtak, végül nem valósult meg. Évekkel később, a Nagyatádi-féle földreform (1920: XXXVI. te.) nyomán Prohászka püspöki birtokaiból a törvény által előírtnál többet maga parcelláztatott föl Tésen.45 Ami a hadiárvaház történetét illeti, 1915-ben megalakult az Ottokár Hadiárvaház Bizottság, amely adakozást kezdeményezett az intézmény létesítésére.46 Az országos gyűjtés eredményesnek bizonyult, s a bizottság meg tudta szerezni a Martin-Szanatórium rég elhagyatott és romló csobánkai épületét. A bizottság ezt átadta a Szociális Misszió-Társulatnak, amelynek lelkiatyja és védnöke Prohászka püspök volt.47 Az Ottokár Hadiárvaház az erőfeszítések folyamán fokozatosan lépett működésbe; 1917-ben nyílt meg, s 1918-ban készült el teljesen. Prohászka Ottokár haláláig figyelemmel kísérte az árvaház működését és életét, maga minden nyáron hosszú időt töltött körükben. Végrendeletében azokból a javakból, amelyek fölött a Kolonich-féle egyezmény szerint szabadon rendelkezhetett, 20 millió koronát adományozott az árvaház javára.48 (Az árvaház ma Böjté Csaba Árvaotthonának ad helyet.) 44 Prohászka Ottokár: Nemzeti demokratikus földbirtok-politika (1916) - ÖM 22,164-172. 45 Balogh Margit: Örökbérlet vagy verkli? Prohászka Ottokár örökbérlet-javaslata. In: Prohászka ébresztéseit. Szerk. Szabó Ferenc. Budapest, 1998.110-126. 46 Némethy Ernő: Ottokár Hadiárvaház. In: Élet, IX. évf. 42. sz. (1917. október 21.) 1010-1012. 47 A Társulat Farkas Edith műve volt, működésében pedig Prohászkának meghatározó szerepe volt. Ld.: Schütz Antal: Hogy keletkezett a Missziós Társulat? In: Keresztény Nő, XXI. évf. 8-9. sz. (1933. október-november) 7.; Wimmer M. Anzelm OSM: Farkas Edith és életműve. Budapest, 1942. Udvardy Tamás: A Szociális Missziótársulat alapításának előzményei és fejlődése. Dissz. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Hittudományi Kar, Budapest, 2014. - Némileg disszonáns, ahogyan azután Farkas Edith egy 1936-ban kelt levelében fogalmaz: „Nem Püspök Atyánk nyert és nevelt engem az ő gondolata és terve mellé, hanem fordítva. [...] Tűrhetetlen hazug helyzet számomra mindig azt hallani, hogy O a mi alapítónk, ki maga köré gyűjtött minket és engem." - Idézi: Bella Lászlóné: Prohászka és a Szociális Misszió Társulat. In: Prohászka ébresztése II. Szerk. Szabó Ferenc. Budapest, 1998. 46. „Regnum cadorum vim patitur et violenti rapiunt illud.Mt 11,12. 48 Vö.: Vass Péter: Prohászka Ottokár végrendelete. In: Új Ember, XXXVII. évf. 13. (1984. március 29.) 4. - Az összeg nagyságrendjének megítéléséhez tekintetbe kell venni az akkori hatalmas inflációt. Az év éppen a koronáról a pengőre való áttérés időszaka. Prohószka-tanulmónyok, 2015-201 7 383
