Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
III. VILÁGHÁBORÚ ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS - Fejérdy András A világháború problematikája Prohászka Ottokár műveiben
Fejérdy András: A VILÁGHÁBORÚ PROBLEMATIKÁJA PROHÁSZKA OTTOKÁR MŰVEIBEN faji s kulturális különbözőségek a háborús felek közt, de napnál világosabb, hogy a világháború nem az ellentétekből, hanem elsősorban a gazdasági érdekek ütközéséből szakadt nyakunkba."19 A fellelhető racionális okok mellett azonban mind határozottabban fogalmazódott meg benne, hogy a háború hátterében „irracionális hatalmak" keresendők: „Van ugyanis a világfejlődésben valami, ami egyáltalában nem emberi elem, s ép azért fogalmainkkal s kategóriánkkal nem igen kezelhető. Világ és ember valamiképp össze nem illő, sőt ütköző fogalmak. Az ember ugyanis nem fér be a történelembe, nem fér be az időbe s a világba, úgyhogy minden igazi ember tulajdonképpen világfölényes; viszont azonban a fejlődés és a történelem, mondjuk a világ, nem fér az ember fejébe, az tehát emberfölényes. Nem vagyunk mi urai a helyzetnek; a cárok, császárok, királyok, elnökök, parlamentek, konferenciák sem azok; nem intézzük mi úgy a fejlődést - hiszen nem ismerjük s nem ismerhetjük, - hogy be tudnák fogni az irracionális érzéseket, szimpátiákat s gyűlölködéseket, az érzelmi s gazdasági momentumokat, ezeket a kiszámíthatatlan hatalmakat, melyeknek tempója nem a törvény s nem a betű, amelyeknek pátosza nem az erény: hanem melyeket inkább fúriákhoz kell hasonlítanom, fúriákhoz, kik a jót a rossz által is szolgálják, s megbokrosodott lovakhoz, melyeken ugyan ülünk, de melyeket meg nem ülünk s melyeket nem mi kormányzunk, hanem ők visznek minket! »Irracionális hatalmak«... Ez nekem most a legjellemzőbb s a legtöbbet mondó szó, melynek illusztrálásai a harcterek, a tömegmészárlások, az aknára került vagy torpedók által fölrobbantott, hatvanöt millióba kerülő hajók, a legyilkolt százezrek, a kín és szenvedés kísértetek a nyomorékok beláthatatlan sora, az özvegyek s árvák nemzetközi tömegei! Ki hozza mindezt az átkot ránk? Ki veszi azt magára? Hol van az az ördögi lelkiismeret, amely a pokolért felelős merne lenni? S hol van az az igazság, hol az a jog, mely ennyi alávalóságot s kegyetlenséget követelni vagy azt csak védeni is merne?"20 Az emberi ésszel alig felfogható pusztítás láttán Prohászka a háborút mindinkább Isten mindenhatósága és a világban jelenlévő rossz teológiai problematikájának prizmáján keresztül szemlélte: „A mi álláspontunk a háborúval szemben tehát az, ami egyáltalában a rosszal szemben. Nem állunk dogmatikus szemponton s nem mondjuk, hogy a háború Isten akarata, vagy a gondviselésnek valamiféle világtörténelmi intézménye; nem idealizáljuk e rettenetes történést, hanem úgy fogjuk azt föl, mint minden keresztet és megpróbáltatást, s iparkodunk a rosszból jót, hasznot meríteni."211915-től ezért a székesfehérvári püspök mind 19 ÖM 10,150-151. 20 ÖM 10,284. 21 ÖM 22,128. Prohászka-tanulmónyok, 2015-201 7 365
