Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE relmére. Bár a Szentszék következetesen ragaszkodott a kánonjog szerinti szabad választáshoz, a kormánynak bizalmas formában lehetőséget adtak arra, hogy fejléc és aláírás nélküli lapon jelöltjeik nevét közöljék. Sőt, 1923 áprilisában, amikor valószínűvé vált, hogy Prohászka Ottokár kinevezésére minimális az esély, Gasparri egy másik jelölt megnevezésére is felkérte a szentszéki követet. O Vass József, Károly király detronizációjában is részt vett, a kormánynak szolgálatokat tett és még mindig aktív politikus lévén szintén nem nyerte meg a Szentszék szimpátiáját. Április végére már egyértelműen ő a kormány jelöltje, azonban amint a nunciusnak a kormányzóval folytatott bizalmas beszélgetéséből kitetszik, Horthy Miklós május elején még mindig a székesfehérvári püspököt látná szívesebben a kalocsai érseki székben. Ezen előzmények után került sor a bíborosok 1923. május 21-i tanácskozására. Itt nem pusztán Indexre került művei miatt utasították el Prohászka személyét - amely általában elvágta az egyházi ranglétrán előrelépés lehetőségét -, hanem elsősorban korát meghaladó gondolatai, más vallásokhoz való viszonyulása, „modernizmusa" és ezekhez az elképzelésekhez ragaszkodása miatt. Másrészt mivel a kormány és különösen a protestáns kormányzó jelöltje volt, megválasztása esetén olybá tűnhetett volna, mintha a Szentszék prezentációs jogot adott volna a kormánynak és az államfőnek, amit - ha nyíltan nem is mondták ki az ülésen, de - el szerettek volna kerülni. A forrásokból az tetszik ki, hogy Zichy, illetve Mészáros kinevezése egyfajta erődemonstráció is volt: a Szentszék ragaszkodott ahhoz az alapelvhez, hogy mivel a király nélküli királyságban nincs király, aki a főkegyúri jogot gyakorolhatná - amennyiben e jognak egyáltalán van létjogosultsága -, a kánonjog rendelkezései érvényesek. A kormánynak mindössze ahhoz van joga, hogy tudassa, hogy van-e a Szentszék által kiválasztott jelöltek ellen politikai természetű kifogása. Mivel Mészárossal szemben az utóbbi felmerült, ha nem is részletezték, egy átmeneti megoldást találtak, melynek révén egy ideig még nem kellett pécsi püspököt kinevezni. Prohászka Ottokár személye a kalocsai érseki székre a kongregáció ülését követően már nem került szóba. Összességében Prohászka múltja, korát meghaladó felfogása, illetve - több értelemben is - a Szentszék merev álláspontja miatt nem lett kalocsai érsek. Első közlés. Prohászko-tanulmányok, 2015-2017 355
