Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE megfogalmazott ellenérvek egyike köszön vissza: a redemptorista rendfőnök kimondatlanul is az általa végzett tudományos munkára utal, amely miatt sokat van távol egyházmegyéjétől, elhanyagolva azt. A másik oldalról pedig mások felekezeten felülemelkedő megbecsülése, tisztelete, illetve különösen Prohászka proto-ökumenizmusa az, amely Ledóchowski szemében - a II. vatikáni zsinat előtti egyház szemüvegén keresztül nézve - már túlzott liberalizmusnak számít.83 A másik négy személyt személyesen nem ismerte, ezért mindössze egy-egy sort írt róluk. Mészárosról csak annyit, hogy nem tudnak róla semmit, Breyerről kegyességét, szerénységét, egyházias lelkületét és teológiai jártasságát emelte ki. Lépőid szerinte jó pap és Csernoch nagyon pártját fogja, Ernst pedig, aki szintén jó pap, a keresztényszocializmus meghatározó alakja. Ugyanakkor azt hallotta róla, hogy nem eléggé ügyel a szemináriumban a teológiai tanítás tisztaságára.84 A bizonytalan helyzetben Csernoch javaslata, hogy a kormány utasítsa a szentszéki követet, hogy kérje Gasparrit, hogy Prohászka elejtése esetén hallgassák meg ismét a kormány véleményét. Az államtitkár válasza nem adott sok reményre okot. Közölte, hogy habár nem vetették el Prohászkát sem, az elutasító határozat valószínű.85 Miután a követ még egy utolsó kísérletet tett Prohászka érdekében, írásban átadott az államtitkárságon egy április 23-i keltezésű, aláírás nélküli rövid feljegyzést, amely szerint a magyar kormányzó Prohászkát látná szívesen, akinek az egész katolikus közvélemény ismeri figyelemreméltó tulajdonságait. Ha mégsem őt neveznék ki, csalódott lenne. Abban az esetben azonban, ha a kérés teljesítése leküzdhetetlen akadályba ütközne, a kormány azt szeretné - itt jelentőségteljes, hogy már nem a kormányzót említi a feljegyzés -, ha Vasst neveznék ki helyette kalocsai érseknek.86 83 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21, ff. 34r-37r. Lásd még: MÓZESSY 2016b. 84 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21, f. 68rv. 85 CSIZMADIA 1966: 284-285.; SALACZ 2002: 51-53. Gasparri már április közepén felszólította a követet, hogy bizalmasan - olyan alakban, hogy az ne keltsen olyan látszatot, mintha prezentálna a kormány - közölje vele az új jelölt nevét. Daruváry már április 19-én közölte Schioppával, hogy ha Prohászka kalocsai érseki kinevezése nem lehetséges, akkor Vass Józsefet szeretnék helyette, viszont erről a nuncius - a fennmaradt források tanúsága szerint - külön levélben nem számolt be Gasparrinak. 86 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21, f. 73r. Somssich április 24- én járt Gasparrinál és próbált még egyszer Prohászka érdekében érvelni, vélhetően ekkor adva át a fenti feljegyzést is. A szakirodalomban a feljegyzés átadásának ténye eddig is ismert volt, tartalma azonban nem a maga teljességében: ugyanis a lapon leírtak szerint Prohászka elsősorban a kormányzó jelöltje. Vö.: CSIZMADIA 1966: 285.; SALACZ 2002: 52., 56. 340 Prohószka-tanulmónyok, 2015-201 7
