Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE a püspökkinevezések gyakorlatáról alkotott szentszéki és kormányzati elképzeléstől. A továbbiakban elsősorban vatikáni levéltári források alapján igyekszem felvázolni a Várady halála utáni elképzeléseket a jelöltekről - különösen megvizsgálva a Prohászka Ottokár személye mellett és ellen felhozott érveket - és a püspökségek betöltésének módjáról az interregnum átmeneti idejében, amely felülmúlva a kortársak várakozásait, végül több mint húsz évre nyúlt. Jelöltek a kalocsai érseki szék betöltésére Várady Lipót Árpád halálát követően Öt hónappal azután, hogy a témáról először beszélgetett Lorenzo Schioppa nuncius és Klebeisberg Kuno 1923. február 18-án elhunyt Várady Lipót Árpád. Káptalani helynöknek Horváth Viktor címzetes püspököt választották.61 A nuncius már másnap, mikor Daruváry külügyminiszter kifejezte neki részvétét, közölte a Szentszék - Klebelsbergnek már korábban tudomására hozott - álláspontját, hogy a maga idejében meg fogják kérdezni a kormányt, hogy van-e a Szentszék jelöltje ellen politikai természetű kifogása. Tisztázta továbbá, hogy az akkori viszonyok között magyar részről prezentálásnak vagy kinevezésnek nincs helye. Személyes véleménye pedig az volt, hogy nem lenne célszerű az elvi kérdés megoldását megkísérelni.62 Bethlen, Klebelsbeg és Daruváry röviddel ezután tanácskozásra ültek össze. Abban egyetértettek, hogy a főkegyúri jogot csorbítatlanul fenn kell tartani, de abban is, hogy az elvi kérdés rendezését nem sürgetik, csak a kormány szempontjából alkalmas jelöltek keresztülvitelére szorítkoznak. A kalocsai érseki székre Prohászka Ottokárt, helyébe pedig Vass Józsefet szerették volna látni. Menekült vagy határon kívüli püspököt nem akartak pozícióba juttatni, mivel fennállt a veszélye, hogy precedenst teremtenek vele és a többi határon kívül maradt püspök is elhagyja székhelyét és inkább ezt a megoldást választja. A miniszterelnökségi értekezletet követően Várady érsek temetésén is egyeztetett Klebelsberg a nunciussal és a hercegprímással az érseki utódlásról, és úgy tűnt, hogy sikerült Schioppa előtt Batthyány kineveztetése ellen érvelnie.63 61 Horváth Viktor 1923. február 19-i távirata: S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21, f. 44r. Több kapcsolódó dokumentum: ASV, Arch. Nunz. Ungheria, busta 8, fasc. 2.6. ff. 218-230. 62 SALACZ 2002: 43. 63 CSIZMADIA 1966: 278-279.; SALACZ 2002: 44-45. A nuncius a temetésen folytatott beszélgetésre jelentéseiben külön nem utalt. 334 Prohászko-tanulmónyok, 2015-2017
