Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE hogy ha változás állna be a politikai helyzetben, akkor a Szentszék vélhetően megvizsgálná a kérdést.52 Arról, hogy milyen a kalocsai érsek egészségi állapota, s ennek fényében mennyiben kell a közeljövőben a kalocsai érseki kinevezéssel foglalkozni, a nuncius Várady meglátogatásával és orvosával folytatott beszélgetés során győződött meg. 1922. november 17-i jelentése szerint az érsek gyógyíthatatlan szívidegbetegségben szenved, orvosa szerint akár a következő pillanatban is meghalhat, de még hosszú ideig is élhet. Kerekesszékben ül, de értelmileg friss, készül a halálra. Arra az esetre, ha ez bekövetkezne, a nuncius változatlanul Zichy Gyula személyéhez ragaszkodik, akit példás és szentéletű püspökként jellemez, aki igen buzgó a lelkipásztorkodásban, elkötelezett a Szentszék és a pápa irányába és igazi római szellemmel bír.53 A nuncius megállapításának hátterében az állhat, hogy Zichy az Accademia dei Nobili Ecclesiastici növendéke volt, a Gregoriana Pápai Egyetemen doktorált teológiából, 1901-től 1905-ig pedig XIII. Leó, majd X. Pius pápa tényleges szolgálattevő kamarása volt, a római szellemiséget tehát tanulmányaival és karrierje korai szakaszában szívta magába.54 Szintén mellette szól, hogy pártatlan, saját vagyonát is egyházmegyéje javára fordította és példás, hazafias viselkedést tanúsított egyházmegyéje szerb megszállása során.55 így a nuncius úgy véli, hogy a kormány nem tanúsítana ellenkezést kinevezése esetén, sőt, örömmel fogadná. írja azt úgy, hogy mindez pusztán a saját, személyes meggyőződése, a kalocsai érsek elhunyta esetén, mint lehetséges jelöltet - legalábbis jelentései tanúsága szerint - nem hozta szóba Klebelsberggel folytatott beszélgetései során. Zichy ellen egyedül gyenge egészségi állapotát tudja felhozni. Helyére Pécsre Batthyány érseket ajánlja, de nem azért, mert jól kormányozta volna a nyitrai egyházmegyét - amit véleménye szerint mutat, hogy 15 év alatt sem tudta elsajátítani a szlovák nyelvet, ami hátráltatta az ügyek vitelében és kevéssé szimpatikussá tette hanem kétségbeejtő helyzete miatt: mind52 ASV Arch. Nunz. Ungheria, busta 6, fasc. 1.1, f. 51r. A bíboros államtitkár 1922. december 18-i válasza a nuncius felvetésére. 53 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21, f. 39rv. 54 Vö.: például: Országgyűlési Almanach 1940:406.; Tengely Adrienn, Kovács Zoltán: A millenniumtól a szerb megszállás végéig. In: A Pécsi Egyházmegye ezer éve. Szerk. Sümegi József. Pécs, 2008.169. 55 Lásd például: Tengely Adrienn: Egyházak a szerb megszállás alatt Baranyában. In: Pécsi Szemle 7. évf. (2004) 4. sz. 56-61. (arról, hogy Zichy nem hagyta el egyházmegyéjét, a megszállók és a püspök kölcsönös udvariassági gesztusairól és a levelek kézbesítésének nehézségeiről: 56- 57., 60.); Horváth István: A rácbólyi és az idamajori püspöki birtok megpróbáltatásai a szerb megszállás idején. In: Emlékkötet Zichy Gyula tiszteletére. Szerk. Horváth István, Kikindai András. Egyháztörténeti tanulmányok 2. Pécs, 2007.103-110. 332 Prohószka-tanulmányok, 2015-201 7