Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE gazdaságában alkalmazta.30 Mindenesetre Prohászka szociális érzékenységében, szegények felé megnyilvánuló bőkezűségében nem tévedett a miniszter.31 Klebelsberg Prohászka helyére a székesfehérvári püspöki székbe Vass József népjóléti és munkaügyi minisztert javasolta, akit sokkal tömörebben jellemzett: dicsérte mind az egyháznak, mind pedig a hazának tett szolgálataiért, az utóbbiért különösen abban a két évben, amíg a kormány tagja volt. Amint ebből is kitetszik, valójában politikai szolgálatait igyekeztek püspökséggel honorálni.32 Mit gondolt az elképzelésről a nuncius? Konkrét tárgyalásokba nem kezdett, egyrészt mivel a kalocsai érsek még életben volt, sőt, levélben tudatta vele, hogy októberben Budapestre szándékozik utazni. A másik megfontolása pedig az volt, hogy a kormány a konkrét eset kapcsán szeretné a prezentációs jogot gyakorolni, illetve megjelölni a jelöltjeit, pedig a püspökkinevezésekről nem fejeződtek még be a tárgyalások. Ugyanakkor a Pietro Gasparrinak küldött jelentésében felsorakoztatta a Prohászka Ottokár ellen felmerülő érveit. Ezeket érdemes megvizsgálni, mivel végső soron ezek az érvek lesznek meghatározóak abban is, hogy végül mégsem Prohászka Ottokárt nevezi ki a pápa kalocsai érseknek. S habár Prohászka neve még a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációja 1923. májusi ülésén is felmerül, tulajdonképpen még az előző kalocsai érsek halála előtt szinte megpecsételődik jelöltségének sorsa.33 A nuncius legelső helyen említette, hogy három műve az Indexre került 1911. június 12-én.34 A székesfehérvári püspök dicséretesen alávetette magát 30 Vö.: SCHÜTZ 1929: 17.; Mártonvölgyi László: Prohászka Ottokár. In: Híres nyitraiak. [Szerk. n.] Nitra, 1939. 3.; GERGELY 1994: 31. 41-42; SZABÓ 2007: 29. 31 Legalábbis már a kortársak is kiemelték, lásd például: BRISITS 1927: 110-113. (Eberle József megemlékezése); 251-265. (Czettler Jenő megemlékezése). 32 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21, f. 34v. Vass politikai pályafutásáról vázlatos képet ad: Tímár István: A bethleni konszolidáció „szürke eminenciása". - Vass József politikai pályafutásának vázlata -. In: Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 22. évf. (1995) 4. sz. 67-73. 33 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21, ff. 34r-37r. 34 AAS 3. An. et. Vol. (1911) No. 8. 278. Részletesen lásd: Rezek Román: Három válasz Prohászka kérdőjeleire. In: Vigilia, 39. évf. (1974) 12. sz. 820-829.; Hölvényi György: Adatok Prohászka három művének indexre tételéhez. Vigilia, 43. évf. (1978) 1. sz. 50-54.; Pálvölgyi Gyula: Prohászka az index után. Vigilia, 48. évf. (1983) 5-6. sz. 343-347., 441-444.; GERGELY 1994: 121-154.; Frenyó Zoltán: Elő kereszténység. Prohászka Ottokár indexre került művei. Győr, 1998.; Gergely Jenő: A keresztény kurzusról. In: Távlatok, 48. (2000/2.) sz. 280-289.; Adriányi Gábor: Prohászka és római index. Budapest, 2002.; SZABÓ 2007: 175-203.; Frenyó Zoltán: Prohászka index ügye száz év távlatából. In: Prohászka-tanulmányok, 2009-2012. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2012. 142-152.; Mózessy Gergely: X. Pius és Prohászka összeütközése. In: Magyar Tudomány, 174. évf. (2013) 5. sz. 558-562.; Mózessy Gergely: Főpapi életmű a cenzúra szorításában. In: 326 Prohászka-tanulmányok, 2015-201 7
