Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)

I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Mózessy Gergely Prohászka Ottokár és a protestantizmus

Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A PROTESTANTIZMUS

ka lehetne az a személy, akit mindenki elfogadna egy keresztény tábor vezetőjének. Az e tanácskozásról bizonnyal nem tudó Bangha Béla jezsuita december 8-án levélben kereste meg a fehérvári püspököt, ilyen fellépést kérve tőle. Szavai szerint mögé állna „katona és civil, protestáns és katolikus, régi és vadonatúj emberek, vallásosak és nemzsidó szabadgondolkodók".48 De Prohászka ekkor nem vállalt ilyen szerepet.

A keresztény pártszervezés ügye azonban hamar lekerült a napirendről. Arról született megállapodás, hogy a választásokon együttműködnek a keresztény egyházak - csak épp választásra nem került már sor. 1919 márciusában már maga Prohászka püspök is „időtlenségnek" bélyegezte az ezen túlmutató elképzeléseket egy Raffay Sándornak írt levelében.49 A személyes részvételéről ugyanitt így fogalmazott: „Különben is a szeszélyes s jellemtelen, legalábbis nem jellemképző politizálástól lehetőleg távol tartom magam, de a polgári kötelességemet e részben is teljesíteni kívánom."50 - E záradékot értékelhetjük az első gondolati nyomnak későbbi közéleti (újra)aktivizálódása felé.

A felekezetközi gyakorlati együttműködés még egy momentumát emeljük ki ezekből a napokból. 1919. március 6-án, amikor a kormányzat a vallásoktatást készült kiutasítani az iskolákból, Prohászka - menteni a menthetőt alapon - élesen felszólalt ez ellen az Alkotmány hasábjain, és legalább fakultatív hitoktatás megtartását követelte, hogy ne „vallástalansági kényszer" váltsa Kunfi Zsigmond által emlegetett „vallási kényszer"-t. Ugyanezt vetette fel két hónappal korábban a kis példányszámú, radikális Új Reformáció című lap is - ám az nem keltett visszhangokat, Prohászka társadalmi súlya nagyobb volt. Hogy maga ismerte-e a lapot, és megismételve csak felerősítette annak szándékát, vagy önálló volt-e gondolata, nem tudjuk.51

A március végén kialakuló diktatúra, a Tanácsköztársaság egypártrendszerének terrorja és cenzúrája mindenfajta közös keresztény szervezkedést ellehetetlenített és értelmetlenné tett. A kommün bukása után Prohászka békítőleg lépett fel, a bosszútól óvott. Mivel a társadalom fő törésvonalai a

48 SzfvPL - Prohászka-Gyűjtemény - Lev. 1918.12.08. Bangha Béla. Idézi: Gergely Jenő: Prohászka Ottokár közéleti működése. In: Prohászka ébresztése. Szerk. Szabó Ferenc. Budapest, 1996. 186- 187.; újabban TENGELY 2010: 445.

49 TENGELY 2010: 445-446. A forrás jelzete: EOL Raffay Sándor hagyatéka. 3. d. 3. cs. Prohászka Ottokár 1919. március 7-i levele Raffay Sándorhoz. Ezúton is köszönöm Czenthe Miklósnak a dokumentum rendelkezésemre bocsátását.

50 EOL Raffay Sándor hagyatéka. 3. d. 3. cs. Prohászka Ottokár 1919. március 7-i levele Raffay Sándorhoz.

51 TENGELY 2010: 247.

Prohászka-tanulmányok, 2015-201 7

25