Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Mózessy Gergely Prohászka Ottokár és a protestantizmus
Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A PROTESTANTIZMUS Nem véletlen, hogy a fordulat a protestantizmusról való gondolkodásában aktív politizálásával egy időben állt be. A liberális kormányzat egyházpolitikai törvényhozását (1895) vereségként élte meg a magyar katolicizmus, és a törvények revíziójának programmá emelésével katolikus alapon párt szerveződött, melynek színeiben Prohászka indult az 1896-os választáson. Azt, hogy képviselőjelölti programja keresztényszocialista húrokat pengetett, és túlmutatott a néppárt hivatalos programján, már többen leírták. De érdemes kiemelni azt is, hogy a Katolikus Néppárt képviselőjelöltjeként nem pusztán hittársait, hanem a keresztény szavazók összességét próbálta megszólítani: „Válasszon tehát a nép, hogy mit akar? Akar-e képviselőket, kik a kereszténységet legfőbb elvül elfogadják, vagy olyanokat, kiknek jó kedvére és belátására bízza, hogy e szent szíve-érdeke fölött megalkudjanak. Válasszon az egész kereszténység, akár katholikus, akár református; mert most ugyan nincs időnk áldástalan felekezeti harcokra, hanem sürgős föladatunk a kereszténység közös alapjainak védelmére szólít. Katholikus, református fogjon kezet s énekeljék együtt a nóta szép szavait: »mi neked fáj, nekünk is fáj!«"35 - fogalmazta meg. Hihetnénk, hogy pusztán politikai érdek vezérelte - de ez a hang megmaradt, sőt a későbbiekben ki is teljesedett életművében. Egy 1902-ben, Magyarország egységéről írt cikkében kijelentette: Magyarország egyensúlyának nem a katolicizmus és a protestantizmus közötti vallási különbség a legnagyobb nehézsége, sokkal inkább „az, mely a kelet s a nyugat vallása közt érvényesül. Magyarországon vonul át a kelet s a nyugat határvonala, s ezt a határvonalat a keleti vallás vonja meg. Az oláhság nem tartozik nyugathoz, mert vallása, liturgiája a kelethez láncolja. [...] A keleti vallás Bizánc bukása óta a legnagyobb egységet, a pánszlávizmust szolgálja. A katholikus szlávok sohasem voltak megnyerhetők a moszkvai célokra, pedig faj- és nyelvrokonság köti őket a szláv centrumhoz. A keleti vallás egységesítő ereje ellenben Oroszországhoz vonzott nyelvileg nem rokon népeket is, mint pl. az oláhokat."36 Prohászka Ottokár személye 1902-es nagygyűlési fellépésével vált közismertté, „média-jelenséggé".37 E nagygyűlésen elmondott beszédében követelte, hogy a katolikus elveket érvényesítsék az élet minden területén: „magánéletben, közéletben, államban, családban, politikában, iskolában, tudományban - mindenütt."38 Arra buzdított, hogy a közszereplők legyenek hitvalló em-35 36 37 38 ÖM 18, 222. ÖM 21, 242. Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár a katolikus nagygyűléseken. In: Prohászka-tanulmányok 2012-2015. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2015. 91-92. ÖM 13,177. 22 Prohászka-tanulmányok, 2015-201 7
