Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Klestenitz Tibor „Az anyaszentegyház Amerikában imponált nekem legjobban." Prohászka Ottokár képe az Egyesült Államokról
Klestenitz Tibor: PROHÁSZKA OTTOKÁR KÉPE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKRÓL Az Alkotmányban közölt tárcasorozatában szintén bőségesen érintette az amerikai magyarság és a hitélet problémáit. Leírásában azt hangsúlyozza, hogy az egyház óriási szerepet játszik a kivándorlók társadalmi integrálásában. Az emigránsok többnyire a szegény munkásnép soraiból kerülnek ki, ezért „a »Hungarian« legalábbis nagyon szerény műveltségi fokot jelent". Az elhivatott magyar plébánosok munkája nyomán viszont az ő közösségeikben is megindul a fejlődés, a pezsgő egyesületi élet, a közösségszervezés. Az intézményeket és az alkalmazottakat pedig kizárólag a hívek adományaiból tartják el, „a szegények pénzéből" működik minden. Eredményeiket látva végre a magyar katolikus egyház és az állam is beláthatja, hogy nem szabad lemondania a kivándoroltakról, rokonszenvük megnyerése elsőrangú nemzeti érdek. Prohászka ezért sürgős feladatnak ítélte a magyar papok számának szaporítását: bár örömét fejezte ki, amiért már 13 helyen működött magyar lelkipásztor, de hangsúlyozta, hogy ez még mindig szégyenletesen kevés. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az újvilági szolgálatra csak a legelhivatottabb, apostoli lelkületű egyháziak vállalkozhatnak: „Desperádók43 ide ne jöjjenek. Veszekedő fráterek, pénzkereső fukar emberek maradjanak otthon. Ne legyen Amerika szemétlerakodó hely, hogy akik otthon legazdálkodtak, azok ide meneküljenek,"44 Ennek határozott kijelentésére azért lehetett szükség, mert az előjelek nem tűntek túl bíztatónak. Nagy feltűnést váltott ki például Hegyi Antal botránya,45 aki csongrádi plébánosként gyakran került összeütközésbe híveivel és az egyházhatósággal, több botrányos eset után a bíróság jogerősen háromhavi szabadságvesztésre ítélte, ám ő a büntetés elől 1902 végén az Egyesült Államokba menekült, ahol Fairport plébánosa lett.46 Prohászka ezen kívül még több esetben tett összehasonlítást a katolikus egyház magyarországi és amerikai helyzete között, és úti élményeit a hazai állapotok kritikájára alkalmazta. Kiemelte például az amerikai főpásztorok életvitelének egyszerűségét: „Láttam [...] püspököket káptalan nélkül, sokszor a plébánossal s káplánokkal egy födél alatt, egy asztalnál" - írta. Beszámolt arról, 43 Kalandor, szélhámos - spanyol. 44 ÖM 16, 295. 45 Hegyi Antal volt csongrádi plébános nyilatkozata a „Magyarok Vasárnapijában. In: Religio, LXII. évf. I. félév 3. sz. (1903. január 10.) 22.; Hegyi Antal: Csak igazat mondjunk. In: Religio, LXII. évf. I. félév 4. sz. (1903. január 14.) 38. 46 Gyöngyössy Orsolya: Plébánia és társadalom. A római katolikus alsópapság és a laikus templomszolgák társadalmi szerepe Csongrádon a 19. század második felében. Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár - Bibliotheca Religionis Popularis Szegediensis 48. A vallási kultúrakutatás könyvei 16. Szeged, 2014. 58. 194 Prohászka-tanulmányok, 2015-2017
