Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA van tehát a probléma, hanem azzal, ahogyan eddig a történelem során valósággá vált, vagyis a kapitalista szellemmel. Ezen belül is a szabad verseny és ez ádáz versenyben a gépek emberek (munkások és így munkahelyek) kárára való alkalmazása (a tudományos technikai és technológiai forradalom) a problematikus, ami eszköze ugyan a sikeres vállalkozásnak, ám a verseny kiéleződésének és a nyomában keletkező konfliktusoknak is fő oka. A verseny is és a gép is ugyanakkor fontos tényező a termelés hatékonyságában, hiszen az értelem teszi lehetővé a technikai előrelépést, míg a verseny fejleszti a tehetségeket. Ám az etikum elveit velük kapcsolatban is alkalmazni kellene, mivel „az emberi társadalmat a világrend s a kinyilatkoztatás alapján kell fölépíteni. Mindazt tehát, ami a tehetségeket fejleszti s az emberek uralmát értelme révén az anyag fölött biztosítja, a helyes társadalmi rendnek minden erővel kell előmozdítania. Nem lehet a haladás, nem lehet az ész érvényesülése az emberi társadalomnak kárára. Kárára lehet a fönnálló, rossz társadalmi rendszernek, de nem az értelmes emberi természetnek s az ő követelményein fölépülő, igaz, természetes társadalmi rendnek. Az Isten is azt akarja, amit a világrend. Az első jog a lex naturalis. Ha vannak fönnálló jogok, - legyenek bármennyire historikus jogok, - melyek ellenkeznek a haladás folyamán érvényesülő lex naturalis-szal, azokat le kell törni. Azokat elsöpri az idők árja."216 Ám az előttünk álló kapitalizmus az önmagukban hasznos gépek és a szabad verseny révén hallatlan igazságtalanságokat hozott. Nem a gépeket és a versenyt kell azonban megszüntetni, hanem ezeket is a természeti törvény hatálya alá kell helyeznie a társadalmaknak, főleg az egyes államhatalmaknak. Tehát nem a gépek és nem a verseny a bajok oka, hanem a szabad verseny, tehát a szabad és féktelen konkurencia. Ez az „új rendszer a világtörténelemben nem jelez fejlődést, [...] hanem általános fölbomlást. Azért is tévelynek bizonyul, a legvégzetesebb ökonómiai herezisnek, az ész- s a világrendtől való aposztáziának."217 Éspedig azért, mert a féktelen szabad versenyt tűzte a zászlajára. S ezt a háborút a gépek és a sajtó (média) segítségével kívánja megvívni. Ezért a kérdés: „Azért találták-e föl a gépeket, mert volt szabad verseny, vagy azért van szabad verseny, mert föltalálták a gépeket? Mindkét kérdésre azt kell mondani, hogy nem, [...] hanem ez a kettő: a modern, szabad verseny proklamálása, s a technika csodálatos föllendülése ugyanazon korba esett. S a szabad verseny ezt az óriási tényezőt lefoglalta a maga számára, s a rossz rendszerben termé216 Prohászka Ottokár: Gépek és szabad verseny - ÖM 11,88-89. 217 ÖM 11,91. 118 Prohószka-tanulmányok, 2015-2017
