Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
IV. UTÓÉLET ÉS ÉRTÉKELÉSEK - Mózessy Gergely: Az akadémikus történetírás Prohászka-képének változásai
Mózessy Gergely: AZ AKADÉMIKUS TÖRTÉNETÍRÁS PROHÁSZKA-KÉPÉNEK VÁLTOZÁSAI nánk: különösebben nem. Kissé karikírozva a képet akár úgy is fogalmazhatnánk: az ideológiai befolyásoltságú írástól a tényszerűség felé majdhogynem nagyobb lépés történt a 70-es években, mint azóta. Igaz, hogy mára eltűnt a vulgármarxizmus - csak épp látens módon hat sematikus és leegyszerűsítő gondolatrendszere és ítéleteinek sora továbbra is. A források mélységéig ritkán evez az a szerző, akinek témájába csak érintőlegesen vág bele az, ami a mi számunkra fontos. A régi szakirodalom polcról való leemelése a legegyszerűbb... Ez sajnos érthető. Ráadásul az elmúlt évtizedekben is voltak kitapintható társadalmi elvárások a történettudomány felé. Kevésbé nyilvánvalóak talán, mint a marxizmusban voltak: változtak kissé az irányok, a befolyásolás eszközei is áttételesebbek lettek. Ha pusztán ezt a szaklapot nézzük, az ott megjelent cikkekben - a mi témánkban - csekélynek tűnik a változás. A rendszerváltás óta a Történelmi Szemlének szemlátomást csak akkor volt Prohászka érdekes, ha zsidóellenességét akarta hangsúlyozni, vagy ha életművében kereste az 1930- as évek szélsőjobboldali ideológiájának gyökereit. (Akkor pedig nem akart foglalkozni vele, amikor egy kijelentésének antiszemita-minősítése ellen merültek fel érvek; vagy amikor Prohászka tükröt tartott volna kora - és áttételesen korunk... - züllött erkölcseinek.) A helyzet összességében azért nem ennyire rossz. A Magyar Tudományos Akadémia - és intézethálózata - személyi összetételében sokat változott és tisztult az elmúlt évtizedekben. Komoly egyháztörténeti eredményeket és publikációkat hozó projektek is zajlanak akadémiai keretek közt, a felvázoltnál lényegesen modernebb szemlélettel. Rendkívül tiszteletreméltóak azok az erőfeszítések is, melyeket ma azért tesz az akadémia, hogy falai közé vigye és valóban tudományos szintre emelje azokat a vitákat, amelyek feszítik a társadalmat, és amelyeket korábban csak lesöpörtek az asztalról. E változásokat látjuk - csak épp itt, ebben a szaklapban, ebben a kérdésben kevéssé érhető tetten a szemléletváltás, vagy a megújulás. A régről hozott meghatározottságok annál inkább élnek. És azzal is tisztában kell lennünk, hogy a fórumok sokasodásával lényegesen csökkent az ebben a konkrét közlönyben való tanulmány-megjelentetés jelentősége is. (Bár a Történelmi Szemle a kevés indexált szaklap közé tartozik máig.) (Első közlés. A 2014. október 10-én Székesfehérvárott tartott előadás szerkesztett VÁLTOZATA.) 388 Prohószka-tanulmányok, 2012-2015
