Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
IV. UTÓÉLET ÉS ÉRTÉKELÉSEK - Mózessy Gergely: Az akadémikus történetírás Prohászka-képének változásai
Mózessy Gergely: AZ AKADÉMIKUS TÖRTÉNETÍRÁS PROHÁSZKA-KÉPÉNEK VÁLTOZÁSAI hosszabban. Ez az írás, és kát további, érintőleges említés adja ki a fent említett találatokat - összesen tehát 3 cikk. A Prohászka Ottokárral kapcsolatba hozható 164 „keresési találat" 24 különböző írásban szóródik szét. Az említések többsége marginális: csak áttételesen vonatkozik Székesfehérvár püspökére. Leszámíthatjuk közülük nyugodtan azokat, amelyek a Prohászka Társaságra, vagy egy nevét viselő „munkaközösség"-re vonatkoznak.7 Azt is, ami egy képviselői életpályája bemutatása kapcsán csak annyiból tér ki rá, hogy szobrának ledöntése után interpellált a parlamentben.8 Azt a szöveget is mellőzhetjük, amely nevét csak lábjegyzetben, fordítói minőségben említi - a szerző ugyanis a Rerum novarumot idézte.9 így maradt 20, vizsgálatra érdemes cikk - ebből 5 már a rendszerváltás utáni. Indokoltnak látszott itt határt húzni, és külön tárgyalni a kommunista éra, valamint az azt követő korszak írásait. A KÖTELEZŐEN MARXISTA KÖRNYEZETBEN SZÜLETETT ÍRÁSOK Nézzük tehát először a korábbi 15 írást. Ebből 13 csak egy-két momentum kapcsán említette Prohászka nevét.- 1959-ben a Magyarország története című egyetemi tankönyv 1880-1900 közötti fejezetének kéziratáról tartott műhelyvitában fordult elő a neve. Galántai József azt a nehezen értelmezhető nézetet képviselte, hogy a katolikus egyház a liberalizmussal azért fordult szembe, hogy a szocializmussal is megtehesse ugyanezt. Molnár János komáromi apátplébánost és Prohászkát, mint ikonikus politikusokat említette e szövegösszefüggésben.10- Ugyanebben az évben recenzálta a lap a Magyar Filozófiai Szemle 1958. évi írásait, köztük Fukász Györgyét, aki a polgári radikalizmus eszmei 7 Glatz Ferenc - Stier Miklós: Megyei küzdelmek a gömbösi reformtörekvések körül. In: Történelmi Szemle, 14. évf. (1971) 1-2. sz. 179.; Pintér István: München és az első bécsi döntés hatása a Magyarországi Szociáldemokrata Párt politikájára. In: Történelmi Szemle, 19. évf. (1976) 3. sz. 428.; Balogh Margit: A KÁLÓT története. In: Történelmi Szemle, 36. évf. (1994) 3-4. sz. 284. 8 Kunszery Gyuláról van szó. Vö.: Csicskó Mária: Képviselői pályaképek, 1947-1953. In: Történelmi Szemle, 28. évf. (1985) 1. sz. 158. 9 Madaras Éva: Az osztrák keresztényszociálisok a proletariátus megnyeréséért. In: Történelmi Szemle, 17. évf. (1974) 1-2. sz. 103. 10 M. Kondor Viktória: Vita a „Magyarország Története 1848-1918" c. egyetemi tankönyv 1880-1900 közötti fejezetének kéziratáról. In: Történelmi Szemle, 2. évf. (1959) 1-2. sz. 176. Prohószka-tanulmónyok, 2012-2015 373
