Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
IV. UTÓÉLET ÉS ÉRTÉKELÉSEK - Virt László: Prohászka mint Mindszenty „alternatívája"
I/irt László: PROHÁSZKA MINT MINDSZENTY „ALTERNATÍVÁJA" A legitimista megközelítés Magyarország létét nem önmagában, hanem valamiféle osztrák összefüggésben látta. Bibó István Mindszenty József 1956-os rádióbeszédével kapcsolatban szól erről, idézve a beszédből: „Politikai nacionalizmus helyett a kultúrnacionalizmusé a jövő" - mondta a bíboros. Majd Bibó hozzátette, e kijelentésnek 1956-ban se füle, se farka nem volt, ám Mindszenty a maga szellemi habitusát az 1910-es években kapta „és a kultúrnacionalizmus jellegzetesen osztrák program volt. A Monarchiában próbálták az osztrák állam létjogosultságát azzal meghosszabbítani, hogy politikai nacionalizmus ne legyen; legyen kultúrnacionalizmus; a népek ápolják nyelvüket, de maradjanak meg az osztrák állam keretein belül."28 Azt, hogy Mindszenty bíboros gondolkodása szerint Magyarországnak valamiféle megkerülhetetlen államjogi kapcsolatban kellene lennie Ausztriával, majd a már emigrációban élő bíboros 1971. adventi körleveléből is sejthetjük, melyben elég egyértelműen ideiglenesnek nevezi az osztrákmagyar határt. Azonban, azt hogy mennyire nem volt eleve elrendelt államjogi kapcsolatunk Ausztriával én inkább Deák Ferenc egy szövegével érzékeltetném: „Az 1848. évi törvények szentesítését is nem Ausztriától, hanem ő felségétől, a magyar királytól kérte az országgyűlés. Nem az 1848. évi törvények mondották ki legelőször azt az eszmét, hogy Magyarország kapcsolt részeivel együtt szabad ország, a kormányzatának egész törvényes alakzatára nézve független, azaz: semmi más országnak vagy népnek alárendelve nincs, önállással és saját alkotmánynyal bír."29 Vagyis értelmezésemben: Magyarország a sors különös kegyetlenségéből kifolyólag 1848-ban már több mint háromszáz éve Habsburg érdekszférába tartozott, Mohács miatt Habsburg királyaink voltak, akik közel sem mutatták fel azt a nagyságot, mint a Mohács előtti magyar királyok. Azonban nem szükségszerű, hogy Magyarország a Habsburgok és Ausztria alá tartozzék. A törvények szentesítését a független magyar országgyűlés a magyar királytól kérte és nem Ausztriától, vagy az osztrák császártól. A magyar király akkor még történetesen egy Habsburg volt - de nem szükségszerű, hogy az úgy is maradjon. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből például Haynald Lajos és Prohászka Ottokár mutattak példát arra, hogy magyar főpapnak nem kell osztrák gályapadon evezni. 28 Huszár Tibor: Bibó István - Beszélgetések, politikai-életrajzi dokumentumok. Budapest, 1989. 139. 29 Deák Ferencz: Adalék a magyar közjoghoz. Észrevételek Lustkandl Venczel munkájára: „Das Ungarisch- Österreichische Staatsrecht''. A magyar közjog történelmének szempontjából. Pest, 1865. 22. 356 Prohászka-tanulmányok, 2012-2015
