Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)

I. KUTATÁSTÖRTÉNET - Mózessy Gergely: Főpapi életmű a cenzúra szorításában

Mózessy Gergely: FŐPAPI ÉLETMŰ A CENZÚRA SZORÍTÁSÁBAN

lesújtó véleménnyel volt.78 Tudta viszont azt is, hogy Prohászka arcélének egy markáns oldala marad homályban, ha nem szól a lelkivezetőről. Eredeti elképzelésein ezért a kötetfolyam alakulása közben annyiban változtatott, hogy itt-ott lapokban megjelent - tehát feltételezhetően a szerző által egykor jóváhagyott - beszédeket beválogatott a gyűjteményes kiadásba. Ennek eredményeként több kötettel hízott a munka. (A díszkiadás legelső reklámjai még egy 16 kötetes sorozatot vizionáltak, melynek utolsó darabja 1928 júniusára datált szerkesztői előszóval és imprimaturral jelent meg.79 A következő év őszén bővült a sorozat további 9 kötettel a ma közismertnek számító 25 kötetes alakra.80 S mindjárt a 17. és 18. kötet, tehát az első „bővítmények" beszédközlésekből álltak össze.) Ezzel együtt máig áll, hogy a Prohászka-kutatás épp a konferenciázó Prohászkával bánt a legmostohábban - miközben retorikai képességeiről és módszereiről már életében született elemzés.81

De nem csak prédikációk vonatkozásában bizonyult Schütz kérlelhetetlen szerkesztőnek. Prohászka katolikus nagygyűlési beszédeiből is mellőzött tudatosan kettőt (1920, 1924), melyekről - mint írta - csak „kínosan hiányos stenogram" állt rendelkezésére.82 Fazekas Csaba ezeket - több korabeli sajtótermék párhuzamba állításával - igyekezett a közelmúltban rekonstruálni.83 (Ugyanakkor vélhetően nem áll tudatosság e fórumon elhangzott 1904-es beszédének elhagyása mögött, az - véleményem szerint - csak elkerülte Schütz figyelmét.)

Idekívánkozik még egy gondolat Schütz Antal szerkesztői munkájáról. Több kutatóban megfogalmazódott az a kérdés, hogy vajon amit az öszszegyűjtött munkákban találunk, az mennyire Prohászka - és mennyire Schütz. Pontosabban megfogalmazva a kérdést: bele mert-e nyúlni Schütz Antal szövegekbe, ha abban valami pontatlanságot látott? Schütz ugyanis korának elismerten legnagyobb magyar dogmatikusa volt. Maga is sze78 ÖM 13, V-VII.

79 Vö.: ÖM, 16, IV., VII.

80 A Budapesti Hírlap és a Pesti Hírlap egyaránt 1929. szeptember 29-i számában adja a tényt hírül. A korabeli sajtó érdeklődése a korábban teljességgel ismeretlen naplójegyzetek felé fordult leginkább.

81 Brisits Frigyes: Prohászka Ottokár, a szónok. In: Katholikus Szemle, VIII. f. (1918. október). 687- 711.

82 ÖM 13,381-382.

83 FAZEKAS 2012a: 415-428.; Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár a XVI. Országos Katolikus Nagygyűlésen, 1924. október. In: Prohászka-tanulmányok, 2009-2012. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2012.153-174. (továbbiakban FAZEKAS 2012b).

34

Prohászka-tanulmányok, 2012-2015