Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
III. PROHÁSZKA LÁTÁSMÓDJA - S. Szabó Péter: Prohászka misztikus látásmódjának kulcsa
S. Szabó Péter: PROHÁSZKA MISZTIKUS LÁTÁSMÓDJÁNAK KULCSA két, szimbólumokat: „Valamint az Isten, hogy szépségét megmutassa, csillagokkal hi?itette be az eget és virágokkal a földet, a szárnyas dalosoknak elképzelhetetlen bűbájos melódiákat kölcsönzött, hangot adott a zsongó ligetnek is, és lágy zengést a fuvallomnak, egy csendes, majd elhaló, majd emelkedő harmóniát a déli nap hevében hullámzó virányoknak, zengést a jégnek is, mintha húrok pattannának le a citaráról, üvöltő zúgást és harsogó bömbölést a szélvésznek, recsegő csattanást a villámnak, és még millió színt és hangot rejtett el a leleményes ember elől, melyeket az kicsal a természetből s elbájoltatik a nem sejtett gyönyörök által: épp úgy az ember is, ha lelkesülve szíve mélyéből emelkedik az Istenhez, egybegyűjti a színeket, egybehangoztatja a hangokat, és a kellem és gyönyörérzet puha szárnyain fölér az égbe."1 Az alábbiakban három közelítésmód alkalmazásával próbálok ennek a sajátos látásmódnak a közelébe jutni. Az első közelítésmód a természetmisztika, mely a természet elemeinek vallásos tartalommal való felruházása révén próbál meg olyan stabil jel-jelölt összefüggéseket megalapozni, amelyek követhető, bejárható, de az újszerűséget is tartalmazó utakat, sajátos szemiotikái mezőt kínálnak a vallásos embereknek. A második közelítés egy sajátos szemiotikái építkezési mód, a litánia-alkotás művészetének vizsgálata, mely eljárás során a vallásos érzülettől szinte túlcsorduló misztikus mintegy számba veszi, felsorolja - és ezáltal bejárja - a jelentés öszszefüggések sokaságát, melyekkel a vallásos tisztelet tárgya és a neki megfeleltethető jelzők, minőségek, szépségek, dicséretek kapcsolatba hozhatók. A harmadik vizsgálódási szempont pedig e látásmód pszichikai gyökerei, „kulcsa" megragadása, feltárása irányában kísérel meg tájékozódni. Az itt megjelölt cél megfogalmazása azért ilyen bizonytalan, mert - mint általában a vallási jelenségek racionális megmagyarázásának kísérlete - nagyon nehéz a vallásos misztika alkotásaihoz a racionális megértés eszközével közeledni, hisz azokat igazán megérteni csak „azonos rezgésszámon", a misztikus elragadtatás azonos szintjén élve lehet - de azért „távolból követésük" és így szépségük belátása talán más módon is lehetséges. I. A TERMÉSZETMISZTIKA Annak a misztikus látásmódnak, mely szinte minden érzékelhető dologban a dolgon túlmutató, vallásos tartalomra utaló jelet lát, a természetre való ilyen természetű rácsodálkozás az első jele. Hisz ez van adva elsősorban Prohászka Ottokár: Naplójegyzetek. 1. Szerk. Barlay Ö. Szabolcs. Szeged-Székesfehérvár, 1997. 133-134. (1885. április 30-i jegyzet). Prohószka-tanulmányok, 2012-2015 257
