Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
III. PROHÁSZKA LÁTÁSMÓDJA - Mózessy Gergely: Prohászka, a jogalkotó
Mózessy Gergely: PROHÁSZKA, A JOGALKOTÓ házmegyék sajátos viszonyairól és problémáiról. A váci szöveghez képest Veszprémben új elemként jelenik meg a plébános kötelezettségei között az akatolikus propagandára való figyelem, valamint az egyházi egyesületek papot segítő fellépési formáinak felvázolása (pl. megbetegedőkről jelentő utca-bizalmi hálózat kiépítése). A főesperesek káptalanon belüli promoveálásának leállítása pedig egy kifejezetten érdekes, a hagyományoktól való elrugaszkodást jelentő lépés, amely azt a célt szolgálja, hogy a főesperes valóban megismerhesse területét. Fehérvár - a másik két dekrétumhoz képest - újsütetűnek tekinthető megfogalmazásainak sora elsőre egészen megdöbbentőnek hat. A főespereseket az esperesi koronák látogatására szólítja fel; az esperesek és a főesperesek közötti személyes kapcsolattartásra buzdít; rögzíti, hogy az esperes nem számolhat fel munkája kapcsán kiszállási díjat; hogy köteles körzetében a missziók számontartására. Beszél a szöveg a címzetes esperesi méltóságról is. Egészen megdöbbentő, hogy milyen kiemelt helyen - lényegében még a hivatal mibenlétének meghatározása előtt! -, s milyen éles szavakkal foglalkozik a szöveg a plébánosok jogszerű áthelyezésével. Hasonlóan kemény szavakkal rögzíti a zsinat, hogy a püspöknek joga van még a plébános akarata ellenére is administrator in spiritualibus kinevezésére. Az pedig megint talán Prohászkától eredeztethető sajátosság, hogy az adott helyen nem a káplán és hitoktató személyét helyezi tárgyalásának homlokterébe a fehérvári zsinat, hanem viszonyukat a plébánoshoz. S nem csak alárendeltségről és munkamegosztásról beszél, hanem szereiéiről is közöttük... A gyakorlati kérdések tárgyalása során pedig még az is kimondásra kerül, hogy ha beteghez hívnak valakit, és a káplán hittanórát tart, a plébánosnak kell mennie. Ilyen esetben csak akkor szakítható meg a hittanóra, ha kifejezetten a káplánt kívánja a haldokló, mert az O kívánsága az elsődleges parancs, nem a kényelmi szempontok. Utóélet Az első fehérvári egyházmegyei zsinatnak három következményét kell mindenképpen kiemelnünk. A legfontosabb egy gyakorlati-intézménytörténeti vonatkozású. A kérvényülés tárgyalta meg és fogadta el Szentiványi Károly indítványát, aki sürgette a székesfehérvári szeminárium újbóli megnyitását. A papnevelde 1918-ban zárta be kapuit; akkor alig volt kispapja az egyházmegyének, rentábilisabb volt képzésüket a bizonytalan világban Budapesten folytatni. Miután Prohászka Ottokár renováltatta az 238 Prohászka-tanulmónyok, 2012-2015
