Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)

III. PROHÁSZKA LÁTÁSMÓDJA - Szabó Ferenc SJ: Prohászka - Ady - Kosztolányi

Szabó Ferenc SJ: PROHÁSZKA - ADY - KOSZTOLÁNYI hívő optimizmus lakozik benne".33 Kosztolányi szerint Ady „elsősorban mint politikai költő híres, emlegetett. Művészi szempontból itt támadható legerősebben."34 Következik Ady összehasonlítása Petőfivel: „Petőfi magábaöleli az egész éle­tet, minden nagyságot és kicsiséget, minden tragikumot és komikumot, aminthogy ez a kettő soha sincs külön-külön, hanem együtt, örökös kölcsönhatásban. Ady attól kezdve, hogy párisi tartózkodása alatt megleli hangját, a politikai küldetés és halálpó­zában áll, anélkül, hogy kimozdulna belőle. [...] Ady prózája csak hírlapi vitában me­legszik föl, különben csikorgó, kurta lélegzetű, emberei papírosfigurák. Petőfi tanult fő, literátus, a betű tisztelője, Shakespeare Metes fordítója. [...] Ady politikai verseit többnyire megrendelésre írta a napilapok tárca-rovatába, vagy a Galilei-kör március 15-iki ünnepére. [...] Ezek a versei nagyhangúak, döcögősek, fáradtak."35 ,,'Krisztuskodása, messiási elhivatottsága, politikája csak az egyik küldetése. A második küldetése a költői. Valójában ez az első és egyetlen."36 „Amint vallja, az élet­ben kettő érdekelte igazán: 'Csupán Politika és Szerelem’.”37 „Kevés költő hagyott maga után annyi selejtest, művészileg idétlent és modorost. Mégis jelentős tehetség volt. Maradandót alkotott azzal a harminc-negyven versével, mely pályája szeren­csés termékének tekinthető."38 Az Ady-vitára szánt tanulmány fogalmazványában az ellene felhozott vádakat lejegyzi: életveszélyes fenyegetéseket kapott, Lucifernek is nevez­ték. „Antiszemita is voltam. Hogy nem leszek ismét, arra nem tehetek ünnepélyes fogadalmat. Én sohasem azonosítom a napi lapok szegény munkásait a lapok irányí­tóival...”39 (299.) Itt érintenünk kell Kosztolányi „antiszemitizmusát". A jeles Kosztolányi-ku­­tató, Bíró-Balogh Tamás erről a következőt nyilatkozta egy az Irodalmi Je­­len-nek adott interjúban:40 „Nehéz kérdés, mert az antiszemitizmus fogalmát is tisztázni kellene hozzá. Az tény, hogy amivel én foglalkozom, például a levelezéssel és életrajzi tényekkel, ab­ból jól látszik, hogy fiatal korában otthon, Szabadkán olyan szociológiailag jól körbe­rajzolható térben nőtt fel, amelyben erősek voltak az antiszemita hangok. Csáth Géza gyermekkori naplóiban is elég sok antiszemita megjegyzés található, melyek egy ré­sze ráadásul Kosztolányihoz kapcsolódik. Ezekre persze még rá lehetne fogni, hogy 33 KOSZTOLÁNYI: 39. 34 KOSZTOLÁNYI: 41. 35 KOSZTOLÁNYI: 41-43. 36 KOSZTOLÁNYI: 44. 37 KOSZTOLÁNYI: 47. 38 KOSZTOLÁNYI: 51. 39 KOSZTOLÁNYI: 299. 40 Vö.: Boldog Zoltán: Kosztolányi-titkok. Beszélgetés Bíró-Balogh Tamással. In: Irodalmi Jelen, 2011. március 7. (http://www.irodalmijelen.hu/node/9022 - letöltés 2013. április). 218 Prohászka-tanulmányok, 2012-2015

Next

/
Oldalképek
Tartalom