Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
ÚJ IDŐK ÁRAMÁBAN - Mózessy Gergely: Egy liberális élclap, a Borsszem Jankó Prohászka-képének változásai
2.] Hasonló helyzet áll a csak nevében „német" Németh József György püspöknek való jelölésével - az „ősmagyar" csengésű Giesswein, Csernoch vagy Prohászka ellenében. [Függelék 8.] Második szakasz: a Borsszem Jankó szimpátiája Prohászka 1905 őszén kapott püspöki kinevezést Székesfehérvárra. A meglehetősen népszerűtlen Fejérváry-féle darabontkormány részéről kinevezése afféle hangulatjavító intézkedés volt.19 Lecserélték ekkor a vármegyék tisztikarát is, ami komoly ellenérzéseket szült a társadalomban. Egy 1906 januárjában kiadott kommentár e helyzetet kettősségét világította meg: „A főispánt záptojással dobálják, leköpködik, megtépázzák. Ugyan miért bántják olyan nagyon? Mert nem lett püspök, az irgalmát! Az istenuccse, mert nem lett püspök. Ha püspökké lett volna, akkor most nagy harangzúgás, felriadó éljenzés közepette vonulna fellobogózott utzákon az installációra. Ugyanaz a kormány nevezte ki a püspököt és a főispánt is..." [Függelék 3.] Kitapintható a lap fokozatosan növekvő rokonszenve is Prohászka iránt. E mögött először csak szónoki kvalitásainak elismerése állt. Már első említésekor is „aranytorkú" jelzővel illették. [Függelék 1.] Ez a megbecsülés fokozódott, ahogy Prohászka közvetlensége, pompától való elzárkózása közismertté vált. Személye viszonyítási ponttá vált - mások kritizálásakor. 1908 júliusában írták: „Reszketnek a vaskalaposok, hogy [...] az új nemzedék a „szocialista" Balthazár Dezsőt találja beültetni kálvinista püspöknek. Hornét, miért ez az irtózat abban az evangéliomi eklézsiában? [...] kollégája a szocializmus mételyében, Prohászka Ottokár is gyalogszerrel, csizmásán, ernyővel a hóna alatt ment székfoglalni Székesfehérvárra." [Függelék 7.] A püspök nyitottsága és párbeszédkészsége miatt tovább nőtt a Borsszem Jankó rokonszenve. 1910-ben még a feministákkal is összefüggésbe hozták.20 [Függelék 9.] Ahogy fokozódtak a külön utas Prohászka konfliktusai a hazai katolicizmus konzervatív köreivel, úgy vált egyre nyilvánvalóbbá a liberális sajtó szimpátiája iránta. Ez csúcspontra a püspök index-ügye kapcsán jutott. Az 1910. október 23-án megjelenő lapszám fő témája a fehérvári püspök. Amikor 1910 őszén az esztergomi vigilantia bizottság foglalkozni kezdett írásaival, a Borsszem Jankó címlapra helyezte Prohászkát. A képen Mózessy Gergely: EGY LIBERÁLIS ÉLCLAP, A BORSSZEM JANKÓ PROHÁSZKA-KÉPÉNEK VÁLTOZÁSAI 19 Gergely Jenő: Prohászka Ottokár. „A napbaöltözött ember". Budapest, 1994.100. 20 Pedig Prohászka a nőkérdésben egészen más alapállásból képviselt haladó nézeteket - Vö: Bella Lászlóné: Prohászka és a nőkérdés. In: Prohászka Ottokár - Püspök az emberért. Szerk. Mózessy Gergely. Budapest-Székesfehérvár, 2006. 233-242. 66 Prohószka-tanulmányok, 2009-2012
