Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
ÚJ IDŐK ÁRAMÁBAN - Mózessy Gergely: Egy liberális élclap, a Borsszem Jankó Prohászka-képének változásai
tói: emelkedettebb volt, humorának volt méltósága. Míg mások tréfás, gúnyos, vagy épp goromba magyarázatokat adtak az eseményeknek, itt magukat az eseményeket állították görbe tükörbe. Figyelt a társadalom változásaira, a mindennapokra, a polgárosodás hátulütőire is. Talán épp kormányfüggéséből adódó behatárolt lehetőségei indították ebbe az irányba a Borsszem Jankót, s emelték szalon-élclappá.6 Érdemes megemlíteni, hogy magyarországi vicclapokban gyakran dolgoztak kiváló írók, költők. Jókai Mór szerkesztette Nagy Tükör című lapot 1856-tól, majd az Üstököst 1858-tól. Mikszáth Kálmán a rá oly jellemző adomázós Urambátyám munkatársa volt.7 De Gárdonyi Géza is talált teret magának a flaszterirodalomban. A vizsgált korszakban a Borsszem Jankó hasábjain jelentek meg folytatásokban Nagy Lajos (1883-1954) Képtelen természetrajzának egyes fejezetei, vagy Somlyó Zoltán (1882-1937) kiváló, a lap gúnyverseit messze felülmúló, valódi irodalmi értékkel bíró versei is. Mózessy Gergely: EGY LIBERÁLIS ÉLCLAP, A BORSSZEM JANKÓ PROHÁSZKA-KÉPÉNEK VÁLTOZÁSAI Néhány gondolat a Borsszem Jankó értékeléséhez A lap szabadelvű. Egyházhoz való viszonyát Buzinkay Géza így foglalta össze: „A vallásfelekezeteken kívül állt, nem az egyik vagy a másik oldaláról folytatott harcot. A szabad egyház és a szabad vallásgyakorlás híve volt, hogy mindenkinek személyes ügye lehessen a vallása. Ezért szembeszegült a hazai katolikus egyház államvallási törekvéseivel, de bármelyik felekezet erőszakosságát és ortodoxiáját is pellengérre állította."8 Úgy véljük, hogy az egyházpolitikai küzdelmek inkább a katolicizmus sikertelen utóvédharcait mutatják az 1890-es években, mintsem „államvallási törekvéseket". Kétségtelen tény azonban, hogy ennek balsikere keresztény alapon szerveződő párt megszületéséhez vezetett 1895-ben. A Katolikus Néppárt természetesen ellenfele volt a kormányzatnak - s így a Borsszem Jankónak is. Egy évtizeddel később, 1905-ben súlyos belpolitikai válság után felbomlott a korábbi hatalmi struktúra. Egy kényszerű koalíció állt fel, amelyben a néppárt kormányzati szerephez jutott.9 A Borsszem Jankó továbbra is a koalíció egyik vezető pártjának támogatója maradt, de ellenfeleinek köre átalakult. Pár évre átrendeződtek a határvonalak: a katolikus szellemű pártpolitikát hirdető néppárt partnernek számított, akinek csak koalíción belüli túlzottan erős jelenlététől tartott a lap. Ennek leképező6 BUZINKAY 1983. 34-66. 7 BUZINKAY 1983. 6,83. 8 BUZINKAY 1983. 39. 9 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2001. 72-74. Prohászka-tanulmónyok, 2009-2012 63
