Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
ÚJ IDŐK ÁRAMÁBAN - Szabó Ferenc: A történelem Istene. Prohászka Ottokár Történelemteológiájához
Szabó Ferenc S.J.: A TÖRTÉNELEM ISTENE. PROHÁSZKA OTTOKÁR TÖRTÉNELEMTEOLÓGIÁJÁHOZ rávilágítva annak értékére és az ateista történelmi materializmus történelemfilozófiájának tarthatatlanságára.24 Prohászka haladó nézetei, főleg exegézise és a történelmietlen skolasztikus teológia kritikája, gyanúsak lettek modernista válság idején, és mint már jeleztem, az indexre tételhez vezettek. Egyik indexre került műve volt - Az intellektualizmus túlhajtásai című akadémiai székfoglalója mellett - a Modern katolicizmus, amely kevéssel X. Pius Pascendi kezdetű enciklikája előtt jelent meg. Monográfiámban megmutattam, hogy Prohászka modern volt, de nem volt modernista a pápa által megbélyegzett irányzat értelmében, és tisztáztam az indexre-tétel körülményeit, nevezetesen Szabó Szádok domonkos professzor döntő szerepét. Prohászka figyeli az idők jeleit A II. Vatikáni Zsinat óta gyakran beszélünk az „idők jeleiről". A Gaudium et spes kezdetű konstitúció bevezetésében olvassuk: Az Egyháznak üdvösségközvetítő feladatának végrehajtásához „mindig kötelessége vizsgálni és az evangélium fényénél értelmezni az idők jeleit, azért hogy minden nemzedéknek megfelelő módon tudjunk választ adni az emberek örök kérdéseire a jelen és az eljövendő élet értelméről és e kettő összefüggéseiről. így tehát ismernie és értenie kell a világot, amelyben élünk, várakozásait, vágyait és gyakran drámai vonásit."25 Ezután a konstitúció felsorolja és részletezi azokat a jellegzetességeket, amelyek az emberiség történelmének mostani új korszakát jellemzik (ez némiképp emlékeztet XXIII. János pápa Pacem in terris kezdetű körlevelére). Majd ezt írja: „Isten népe a hittől indítva, mellyel hiszi, hogy az Úr Lelke, aki betölti a földkerekséget, vezérli az eseményekben, szükségletekben és vágyakban - melyekben korunk embereivel együtt részesedik -, próbálja fölismerni, hogy közülük melyek Isten jelenlétének vagy tervének igaz jelei."26 Prohászka is a hit szemével vizsgálta és értelmezte az eseményeket, kereste Isten jelenlétét a természetben és a történelemben, benne élt a XX. század elején az új idők sodrában. Maga számára és az Egyház híveinek is kutatta Isten tervét, az üdvtörténet távlatába helyezve az átélt eseményeket. Már a Diadalmas világnézet század eleji tanulmányaiban figyel az európai szellemáramlatokra, főleg az „Isten halálát" Nietzsche keresztény-elle24 ÖM 11,128-153. 25 GS 4. 26 GS 11. 48 Prohászka-tanulmónyok, 2009-2012
