Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
ÚJ IDŐK ÁRAMÁBAN - Plavec Zsuzsanna: Prohászka Ottokár és a szlovákok kapcsolata
Ptavec Zsuzsanna: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A SZLOVÁKOK KAPCSOLATA Prohászka hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar nemzeti ügyet támogatja, ha a kivándorló papok magyarul és szlovákul is beszélnek, s „szélsőségi hazafiaskodásban nem utaznak. Az ilyenek igen sok-sok embert nyernek meg a hazának, s megakadályozzák azt, hogy a tótok nem szervezkednek külön magyarellenes községekké".35 „Ünnepel az egész Magyarország" - Csernoch János hercegprímás aranymiséjén A soknemzetiségű Magyarországon a kisebbségek tagjainak is lehetősége volt még a szegényebb néprétegekből való felemelkedésre is. Nagyszerű példája ennek Csernoch János (1852-1927) bíboros, hercegprímás, aki egy szlovák parasztcsaládból származott. A felvidéki, többségében szlovákok lakta Szakolcán született 1852-ben, anyanyelve mellett már az elemi népiskolában elsajátította a magyart és a németet is. Pappá szentelése után a szülőfalujától 10 kilométerre fekvő Felsőradosdra helyezték, ahol káplánként kezdte meg lelkipásztori működését.36 Csernoch János szeme előtt már az 1905-1906-os kormányválság idején is a nemzeti összefogás, a pártokon felülemelkedő nemzeti egység megteremtése lebegett. Mind a nemzeti egységet, mind magát a katolikus egyházat is súlyos veszteségek érték Trianonnal. Szent István birodalmával együtt szétdarabolták az általa megalapozott ősi egyházszervezetet is. Az új politikai határok számos egyházmegyét két-három részre szabdaltak, és helyezték azokat más-más impérium alá. Az egyházkormányzati és a nemzeti érdek abban is találkozott, hogy az új határokat ne tekintsék véglegesnek, így ne legitimálják az érintett egyházmegyék végleges megosztásával sem. Csernoch Rómában többször feliépet annak érdekében, hogy a Szentszék ne ossza meg a feldarabolt egyházmegyéket az új politikai határoknak megfelelően. Kérésének részben eleget is tettek. A magyar-csehszlovák szétdarabolás csak 1937-ben történt meg.37 Különösen érzékenyen érintette a Felvidék elvesztése az esztergomi érsekséget, amelynek területe nagyrészt a határon túlra esett. Az esztergomi főegyházmegye 481 plébániájából kereken 400 került a csehszlovák területre.38 1921-ben a Szentszék az esztergomi érsekség szlovákiai részéből Nagyszombat központtal apostoli kormányzóságot szervezett, 35 ÖM 16,295. 36 GERGELY 2004. 40-41. 37 GERGELY 2004. 52. 38 Uott. 32 Prohászka-tanulmányok, 2009-2012