Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
MŰVÉSZET ÉS EMLÉKEZET - Baku Eszter - Csíky Balázs: Hagyomány és újítás: katolikus egyházművészet a két világháború közötti Magyarországon
nek nevezett templomát, a városmajori templomot, amely ahhoz az Arkay Bertalanhoz (és apjához Aladárhoz) köthető49, aki az 1929. február 18-án meghirdetett Prohászka Ottokár Emléktemplom pályázatán „Rajzolt hármas halom felett kettős kereszt és magyar korona" jeligével a városmajori templom egyfajta korai variánsával vett részt, s kapott elutasítást a szokatlan külső és belső formálásra hivatkozva.50 [3.kép] A nyertes terv alkotója, „Vir Dei” jeligével Fábián Gáspár, katolikus körökben a korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott építésze, a székesfehérvári egyházművészeti bizottság tagja volt.51 [4.kép] A pályázatra beérkezett terveket csak töredékesen ismerjük, azonban így is figyelemreméltó az új formanyelv megjelenése a történeti stílusok elemeit felvonultató tervek között.52 A Prohászka-pályázatra beadott művek sokszínűsége a katolikus templomépítészet megújítására irányuló igényt fejezte ki az építészek részéről. Itt szerepelt talán először tömegesen a külföldi, főleg német, olykor holland vagy olasz mintákat követő, formáiban letisztult, kubusokból építkező, látszóbetont alkalmazó alapvetően funkcionális templomépítészet a neostílusok összjátéka mellett, amely többségében támogatott volt e korban. Ami az önálló campanilét - melynek megépítésére végül nem került sor - vagy a járulékos épületeket a templomtesttel összekötő árkádsort illeti, azt lehet mondani, a nyertes terv is merít a kora középkori itáliai hagyományokból, míg a templom szabályos félgömb kupolája s annak belső kazettás kiképzése a római Pantheonra történő egyértelmű utalásként értelmezhető. Az opeion helyett az itáliai barokk jellemző lanternás kiképzését alkalmazza a tervező, ahogyan a budapesti Szent Margit Gimnázium kupolája esetében is. Külső megjelenésében az esztergomi Szent Anna plébániatemplom klasszicista vonásaival rokonítható. A nyertes terv minden szempontból megfelelt a bíráló bizottság53 __________________Baku Eszter- Csíky Balázs: HAGYOMÁNY ÉS ÚJÍTÁS...___________________ 49 A városmajori ún. kistemplom megépülte után szintén Árkay Aladár kezdte meg a nagy templom tervezését, melyet 1932-ben bekövetkezett halála után fia, Bertalan vett át. 50 Kitűnő anyag felett döntött a bírálóbizottság a Prohászka-emléktemplom pályázatán. In: Vállalkozók Lapja, 50. évf. (1929) 56.1. 51 PL Központi Egyházművészeti Hivatal iratai, 1. doboz, 1930-31. 52 A pályázat eredménye a következőképpen alakult: I. díj Fábián Gáspár, II. díj Tóth Imre, III. díj Szabó Lóránt és Mantuano Jenő, megvételben részesült Irsik László, Migray László, dicséretben részesült jelige alapján: Weichinger Károly, Arkay Bertalan, Rados Jenő, Exegi monumentum jelige, Kongregáció jelige, Nagy szellemének jelige és Regnum Episcopi Ottocari jelige. (A Prohászka emléktemplom pályázatának eredménye. In: Építő Ipar - Építő Művészet 53.évf. (1929) 25-26.100.) 53 A Prohászka-pályázat Bíráló Bizottságának tagjai a következők voltak: A bizottság fővédnöke a templomépítő bizottság részéről Shvoy Lajos megyéspüspök, elnöke Dr. Zavaros Aladár Székesfehérvár polgármestere, tagjai Kéri Nándor plébános és Vadász József vasútvidéki egyházközség elnöke, valamint Dr. Möller István építész, Dr. Szőnyi Ottó a Műemlékek Országos Bizottságának előadója, Unger Jenő mérnök, valamint a Magyar Mérnök és Építész Egylet s 304 Prohószko-tanulmányok, 2009-2012
