Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
MŰVÉSZET ÉS EMLÉKEZET - Baku Eszter - Csíky Balázs: Hagyomány és újítás: katolikus egyházművészet a két világháború közötti Magyarországon
Baku Eszter-Csíky Balázs: HAGYOMÁNY ÉS ÚJÍTÁS... tervezet megbírálása hosszú időt venne igénybe és megnehezítené a kivitelt, a tanácsnak legszerényebben számított évi dotációjából egy kisebb templomot fel lehetne építeni. Minden püspöknek módjában van egyházmegyéjében egyházművészeti tanácsot szervezni. Ezen kívül alig volna másra szükség, mint akár a műemlékek bizottsága kebelében, akár a minisztérium művészi osztályában álljon rendelkezésre egy szakember, akitől a szükséges információkat esetről esetre meg lehetne szerezni."36 Zichy Gyula kalocsai érsek a vidéki művészek érdekeit igyekezett védeni a tervezetre adott válaszában, amelynek elkészítésében valószínűleg kikérte Szőnyi Ottó véleményét, aki pécsi egyházmegyés pap volt és Zichy még akkoriból ismerte, amikor pécsi püspök volt. „Az egyházmegyei egyházművészeti bizottságok a tervezet szerint csak az ordináriusoknak az Egyházművészeti Tanácshoz és az Egyházművészeti Központi Irodához intézendő megkereséseit készíti el. Ez a centralizálás semmiképpen sincs a vidék érdekében. A vidéken is lehetnek kifogástalan szakértők, akiknek aktív működési lehetőséget kell biztosítani az élő egyházművészeti alkotás terén, már csak azért is, mert a helyi viszonyokat és igényeket ők ismerik a legjobban. De azért is szükséges ez, hogy a jól megszervezett fővárosi érdekszövetkezetek el ne nyomhassák a vidéken élő művészek érvényesülését."37 Zichy érsek részletes javaslatokat is tett levelében. Szmrecsányi Lajos egri érsek, a püspöki kar rangidős és nagy tekintélyű tagja csak 1929 januárjában válaszolt a tervezetre, viszont egy saját megoldási javaslattal. Ezt valószínűleg testvére, Szmrecsányi Miklós készítette. Szmrecsányi saját tervezetét kinyomtatta, elküldte a püspöki kar összes tagjának. Az anyag tartalmazta az 1924-es pápai rendelet magyar fordítását is.38 A hercegprímás szakszerűnek és alaposnak minősítette az újabb tervezetet.39 Ezek után az 1929. márciusi püspökkari értekezleten Shvoy püspök már Szmrecsányi tervezetét ajánlotta elfogadásra. A püspöki kar az egyházmegyei egyházművészeti bizottságok megalakítását elhatározta, hiszen abban egyetértés volt. A többi kérdés megtárgyalására bizottságot küldtek ki Szmrecsányi, Shvoy és a Csanádi püspök, Glattfelder Gyula részvételével. A bizottságnak a következő püspökkari értekezletre elkészített javaslata tartalmazta az Országos Egyházművészeti Tanács, a mellette működő iroda, azaz a Központi Egyházművészeti Hivatal, valamint a központ irányítása alatt működő egyházmegyei egyházművészeti bizottságok rendszerét. Rótt Nándor veszprémi püspök ekkor is felszólalt 36 Uott. Hanauer levele Serédinek, Vác, 1928. november 27. 37 Uott. Zichy Gyula levele Serédihez, Kalocsa, 1928. november 30. 38 PL Cat. D/c, 3824929. (3178/1930. alapszám) Szmrecsányi levele Serédinek, Eger, 1929. január 24. 39 Uott. Serédi levele Szmrecsányinak, Esztergom, 1929. január 29. 300 Prohószka-tanulmónyok, 2009-2012
