Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
MŰVÉSZET ÉS EMLÉKEZET - Baku Eszter - Csíky Balázs: Hagyomány és újítás: katolikus egyházművészet a két világháború közötti Magyarországon
Baku Eszter-Csíky Balázs: HAGYOMÁNY ÉS ÚJÍTÁS... 8-án tartott értekezleten tárgyaltak az 1924-es pápai rendeletről, és úgy döntöttek, hogy Magyarországon elég egy országos egyházművészeti tanács megalakítása. Arról is határoztak, hogy a Központi Papnevelde növendékeinek kötelező legyen Gerevich Tibor művészettörténeti előadásait hallgatni a budapesti egyetemen.27 Ez a döntés gyakorlatilag látszatintézkedés volt és elodázta az egyházművészeti bizottságok létrehozását, hiszen csak egy jogokkal nem bíró, formális, országos bizottságot hoztak létre, amelynek sem a feladatairól, sem a hatásköréről nem döntöttek. Csernoch János hercegprímás megkérdezte a püspöki kar tagjait, hogy kiket ajánlanak ebbe a bizottságba, majd a döntés után fél évvel, 1927 júniusában kinevezte annak tagjait,28 és felkérte az Országos Katolikus Szövetség Elnökségét, hogy értesítse a bizottsági tagokat és hívja össze őket alakuló ülésre, hogy azon alkossák meg a bizottság szervezeti szabályzatát.29 Nem egészen két hónappal később azonban meghalt a hercegprímás, és utódja, Serédi Jusztinián csak 1928 januárjában foglalta el érseki székét, így az érdemi munkát februárban tudta elkezdeni. Amint áttekintette az ügyeket, felszólította az Országos Katolikus Szövetség Elnökségét, hogy küldje meg neki a bizottság szervezeti szabályzatát.30 A kérdést az 1928 tavaszi püspökkari konferencia is tárgyalta. Ezen az új hercegprímás „fontos érdekűnek" nevezte az Országos Egyházművészeti Bizottság megalakítását. Felkérték Shvoy Lajos székesfehérvári megyés püspököt, hogy tegyen lépéseket az ügyben.31 Arról volt szó, hogy az Országos Katolikus Szövetség semmit sem tett addig, és Serédi a hozzá hasonlóan fiatal, 1927 nyarán Prohászka Ottokár helyére székesfehérvári megyés püspöknek kinevezett Shvoy Lajost kérte meg, hogy vegye kézbe az ügyet és tegyen javaslatot a bizottság megalakítására.32 Shvoy Lajos az egyházművészeti bizottság megalakítására vonatkozó tervezetét az 1928. októberi püspökkari konferencián mutatta be, majd azt minden ordináriusnak megküldték.33 27 A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1919-1944 között. 1 kötet. Szerk. Beke Margit. München - Budapest, 1992.192. 28 Már ennek a bizottságnak tagja volt Szőnyi Ottó, Gerevich Tibor és Lépőid Antal, akik a későbbiekben is fontos szerepet játszottak. 29 PL Cat. D/c, 3687/1926. (3178/1930. alapszám) Csernoch levele az Országos Katolikus Szövetség Elnökségének, Esztergom, 1927. június 7. 30 PL Cat. D/c, 541/1928. (3178/1930. alapszám) Serédi levele az Országos Katholikus Szövetség Elnökségének, Esztergom, 1928. február 27. 31 BEKE 1992.1. kötet, 213. 32 PL Cat. D/c, 541/1928. (3178/1930. alapszám) Serédi levele Shvoynak, Esztergom, 1928. március 24. 33 BEKE 1992.1. kötet, 236-240. A fentiek módosítják és kiegészítik a szakirodalom eddigi megállapításait: Vö.: BIZZER 2007.166. 298 Prohószka-tanulmányok, 2009-2012
