Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
MŰVÉSZET ÉS EMLÉKEZET - Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár címerváltozatainak értelmezési lehetőségei
Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR CÍMERVÁLTOZATAINAK ÉRTELMEZÉSI LEHETŐSÉGEI noknak tartott, sírfelirata is „Magyarország apostolának és tanítómesterének" nevez. Ebben az értelemben még az is feltehető, hogy a heraldikai szabályoktól való eltérés magától Prohászkától ered, aki számára az apostoli attitűd roppant fontos volt. Már 1902-ben - évekkel püspökké szentelése előtt - így fogalmazott főpap-ideáljáról: „Mi a püspökben azt az apostoli, azt az eszményi, azt az igazán atyai vonást akarjuk látni, melynél fogva a püspök a lelkeknek atyja, melynél fogva a szegény elhagyatott népnek apostola. Ha valahol, hát a püspökben keressük a krisztusi gondolatot, az apostolt, az atyát: csupa erkölcsi vonás, mely az élet, a meggyőződés bensőségéből való, s csak a buzgalom praxisában szerezhető. Apostol az, aki izzik az eszme hevétől, aki lángol meggyőződésének kiterjesztésétől, aki gyóntat, prédikál, akinek érzéke van a természetfölötti élet, bűn és erény iránt."15 Ennek szellemében látott munkához püspökként később.16 Elméletileg lehetne a kettős kereszt az államcímerből vett idézet is, ám a megvalósítás módja ezt egyáltalán nem valószínűsíti. Egy későbbi, datálható hivatalos festményen is - ha nem is kidolgozottan -, de e torzult címerábrázolást fedezhetjük fel [13. kép]. A Fehérváron élő építész-szobrászművész Bory Jenő felesége, Komócsin Ilona több portrét is készített a püspökről. A fehérvári palota püspökgalériájában található 1926-ban készített verzió17 jobb felső sarkában feltűnik a püspök címere, kétségkívül e családhoz tartozó címerábrázolással. A festmény sok tekintetben szinte fényképszerű, a püspök mellkeresztje és gyűrűje például tökéletesen beazonosítható segítségével. Miképp lehet akkor, hogy a püspök életében egy torzultnak tekinthető címer jelenik meg mégis egy hivatalos portrén? Ismételten több válasz is lehetséges. Vagy nem volt olyan fontosságú tényező püspök számára e pontatlanság, amin fennakadt volna - hiszen nagyvonalú ember volt, akit a posztjával járó külsőségek inkább idegesítettek, mintsem küzdött volna értük. Ám az is előfordulhat, hogy az ekkor már 20 éve megalkotott autentikus címertől való eltérés iránya valamilyen szempontból még tetszett is neki, netán egyenesen ő maga sugallta azt. A torzult ábrázolás a Schütz Antal féle díszkiadású Prohászka-sorozat kötetei által széles körben elterjedt és közismertté vált. Sokakban ez rögzült Prohászka püspök címereként. Felidézhetjük ennek illusztrálására a Prohászka-síremlék tervpályázatának történetét. A pályázatot 1934-ben 15 Prohászka Ottokár: A katholikus autonómiáról. In: ÖM 13,319. 16 Mózessy Gergely: Adalékok Prohászka Ottokár egyházkormányzati munkásságának értékeléséhez. In: Prohászka Ottokár - Püspök az emberért. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár-Budapest, 2006. 84, 92. 17 SZEM, lelt. sz.: 98.1179. 272 Prohászka-tanulmónyok, 2009-2012
