Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
NAGYJAINKRÓL - Szilágyi Csaba: „Pro Libertate". Prohászka Ottokár beszéde a magyar ifjúsághoz II. Rákóczi Ferenc újratemetésekor,
Szilágyi Csaba: „PRO LIBERTATE" Zászlónk kettős jelentéssel bír: jelenti azt a zászlót, amely mint Rákóczi zászlaja a szabadságért mutat előre. A nagybetűvel írt Zászló pedig az ifjúság lapjára utal, amelynek szintén célja a szabadság kivívása, de ez elsősorban lelki-vallási téren vár az ifjúságra. Az 1903-ban, a Kassán rendezett Rákóczi kiállítás alkalmából mondott pohárköszöntőjében Apponyi Albert, mint a képviselőház elnöke kijelentette: A Parlament kötelessége, hogy eltörölje Rákóczi és társait árulónak nyilvánító 1715. évi 49. törvénycikket.8 A kétszázadik évforduló nem volt botrányoktól mentes, ami jelezte, hogy a szabadságharc történetében még sok mindenben tisztázatlan.9 A Rákóczi-kultusz terjesztője, a református (pontosabban: magát ateistának valló, de a református egyházhoz ragaszkodó)10 11 Thaly Kálmán (1839-1909) történész volt, akinek tekintélye megingathatatlannak tűnt, csak halála után ingott meg. Thaly a 19. századi magyar történetírás talán legellentmondásosabb figurája volt, aki egy életet szentelt a Rákóczi-kor kutatásának. 1913-ben kiderült, hogy az általa közreadott, úgynevezett kuruc költemények részben hamisítványok.11 Thaly történetírását inkább a vallási kérdések iránti érzéktelenség jellemezte. Rákóczi hitvilága úgyszólván közönyösen hagyta, egyházpolitikájának kutatására sohasem vállalkozott. Pedig például ismernie kellett a Vallomásokat is. Ismert, hogy Rákóczi a szabadságharc leverése után 1715- től, 16 hónapig a franciaországi Grosbois kolostorában, a világtól elzártan élt.12 A franciaországi kolostori évek után Törökországba, Rodostóba került. Még Franciaországban kezdte olvasni Szent Ágoston Vallomásait. A Confessiones hatására kezdi el írni saját vallomásait, a 2. és 3. kötetét már Törökországban, 1718 és 1719 között írta. Rákóczi Ágostonon kívül ismerte Avilai Szent Teréz (1515-1582) Önéletrajzát, aminek pontos címe ez: 8 A Rákóczi-szabadságharc. Szerk. R. Várkonyi Ágnes - Kis Domokos Dániel. Budapest, 2004. 686., 749. (Továbbiakban RÁKÓCZI 2004.) 9 Lásd: RÁKÓCZI 2004. 748-751. (A remek történelmi elemzést R. Várkonyi Ágnes írta.) 10 RÁKÓCZI 2004.745. (R. Várkonyi Ágnes ezt írta: „Ellentmondásokkal terhelt személyiségére jellemző. hogy Csapiár Benedeknek az akadémiai folyosói beszélgetéseket is rögzítő, latinul, franciául és magyarul vegyesen írt naplója szerint kijelentette, hogy ő ateista, de a református egyházhoz ragaszkodott.") 11 Szilágyi Ágnes Judit: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban. 27 történészportré. Budapest, 2007. 59-63. 12 Érdekességként jegyezzük meg: Rákóczi halála előtt - 1735. április 8-án - úgy rendelkezett, hogy holttestét a jezsuiták konstantinápolyi (galatai) templomában, anyja mellé temessék, szíve pedig Grosbois-ba küldessék. Sajnos Rákóczi szívét ma már nem találhatjuk meg Franciaországban. A grosbois-i kolostor a történelem során többször gazdát cserélt, napjainkban a temető helye valószinűsíthető. Az utókor feladata lenne, a lehetséges hely pontos beazonosítása és egy emléktábla elhelyezése. Vö.: RÁKÓCZI 2004. 616-617. 244 Prohószka-tanulmónyok, 2009-2012
