Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
LELKISÉG - Váczi Márk: „Hiszek a Szent Szívben és szeretetében". Prohászka Ottokár és Jézus Szent Szívének tisztelete
Váczi Márk: „HISZEK A SZENT SZÍVBEN ÉS SZERETETÉBEN" Szíve-tisztelet által Isten dicsőségét, a lelkek üdvét és az anyaszentegyház megbecsülését mozdítja elő. Jézus Szívének ígérete: »Szívembe írom és soha ki nem törlőm azok neveit, akik Szívem tiszteletét terjesztik.«"1 A Jézus Szíve-tisztelet áhítatként való elterjesztésében hazánkban a legnagyobb szerepet a jezsuiták vitték. 1629-ben P. Hajnal Mátyás SJ írt róla könyvet, de igazi expanziója a 19. században volt tapasztalható. A Jézus Szíve-tisztelet szorosan összefüggött az Imaapostolság mozgalmával, melynek alapjait P. Henri Ramiére SJ rakta le, aki 1866-ban a fővárosba érkezett, majd az ezt követő években többször meglátogatta magyar híveit. A Jézus Szíve Társulat lapja, a Társulati Értesítő, amelyet Kubinszky Mihály kanonok szerkesztett, csatlakozott az Imaapostolság szervezetéhez, s 1876-tól Jézus Szent Szívének Hírnöke címen jelent meg. A lap később Kalocsára került, ahol P. Tóth Mike SJ szerkesztette a Szűz Mária Virágoskertje című társlappal egyetemben. Mivel Budapesten elterjedt a Jézus Szíve Társulat, tagjai azonban a hívők tömegében szétszórtan és szervezetlenül éltek, P. Bóta Ernő SJ, a Mária Kongregációk nagy hatású személyiségének ötlete nyomán és szervezésében létrejött a Jézus Szíve Szövetség. A Szövetség tagjainak legfőbb kötelessége a napi felajánló ima elvégzése volt. Minden reggel felajánlották aznapi imáikat, munkájukat, örömeiket és szenvedéseiket Jézus Szent Szívének. A tagok sorában gyakorlatilag mindkét nem, minden korosztály megtalálható volt. A férfiak, a családapák a Férfiak Jézus Szíve Szövetségében (más néven Férfiligában), az asszonyok, anyák a Nők Jézus Szíve Szövetségé ben gyakorolták vallásosságukat. A férfiak évente legalább egy közös lelkigyakorlatot végeztek, és gyakorolták az előírt ájtatosságokat, míg az asszonyok a család gondozásából és a szociális munkából vették ki tevékenyen a részüket. A két szervezet mellett működtek még az Ifjak Jézus Szíve Szövetségének és a Leányok Jézus Szíve Szövetségének tagcsoportjai. Kisebb falvakban azonban nem választották szét a családtagokat külön csoportokra, mindegyikük a Családok Jézus Szíve Szövetségében tevékenykedett. A Szövetség jelszava: „Jézus szentséges Szíve, jöjjön el a Te országod!" volt. Annak érdekében, hogy az ájtatosságot minél jobban elmélyítsék a hívek körében, Jézus Szíve ünnepnapját pedig nyilvános ünneppé tegyék, bevezették a Jézus Szíve-körmenetet, amelyen az évek során egyre többen és többen vettek részt; az utolsó nagy körmeneten (1949-ben) a résztvevők száma elérte a 130.000 főt. Szintén a Szövetséghez kötheBikfalvi Géza: Jezsuita olvasókönyv. Budapest, 2008. 87. Prohószka-tanulmányok, 2009-2012 219
