Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK - Horváth László: Lelkigyakorlat és közéleti szereplés. Prohászka Ottokár és a pécsi egyházmegye kapcsolata
Horváth László: LELKIGYAKORLAT ÉS KÖZÉLETI SZEREPLÉS emberiség történelmében mindig voltak tévedések, és az egyház is tévedhet. Több szakosztályi ülésen a fehérvári püspök nem szólalt fel. A nagygyűlés során kibontakozó Sajtóegyesülethez való kötődése miatt számítani lehetett volna aktivitására sajtószakosztály ülésén, csakhogy utóbbi határozott világnézetéből fakadó politikai állásfoglalása nem volt a „szabad tanítás" szervezetébe illeszthető. Annak célja ugyanis éppen az volt, hogy az mindenféle politikai vonatkozást kizárjon. A záró ülésre október 6-án délelőtt 9 órakor került sor a Nemzeti Kaszinó dísztermében több mint ezer résztvevővel. Prohászka Ottokár és Zichy Gyula A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKÉRT 1923. február 18-án elhunyt Várndy Lipót Árpád kalocsai érsek. Megindult a találgatás, hogy ki fogja betölteni az esztergomi prímás utáni legmagasabb egyházi tisztséget. Lorenzo Schioppa nuncius szerint erre a tisztségre először Prohászka Ottokár neve merült fel.35 (A nuncius úgy tűntette fel, mintha a székesfehérvári püspök legitimizmusa miatt törekedne érseki babérokra; valójában Prohászka Horthy Miklós mellé állt a királypuccsok idején, s a szabad királyválasztók táborát erősítette.) Prohászka személyét a Vatikán indexre kerülése miatt utasította el. Különösen Csiszárik János36 és Somssich József37 hangsúlyozták, hogy Prohászka persona non grata a Szentszék számára. Horthy és Csernoch János hercegprímás is a székesfehérvári püspök mellett állt ki; a püspöki karból azonban többen ellene érveltek. Prohászka Ottokár mellett kezdetben két név merült fel a kalocsai érseki szék betöltésére: Batthyány Vilmos nyitrai és Glattfelder Gyula Csanádi püspöké. Battyhyány azonban nem formálhatott jogot arra, hogy új stallum birtokosa legyen, mert lemondott nyitrai püspöki címéről és Magyarországra települt át. Hasonló okokból ejtették Glattfelder nevét is, bár ő a Szentszék engedélyével költözött Temesvárról Szegedre. Ezek után merült fel Zichy Gyula neve, aki viszont nem szívesen vált volna meg pécsi egyházmegyéjétől. Bethlen István miniszterelnök elkép35 Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945. Budapest, 1997. 54. 36 Csiszárik János (1860-1936) kassai egyházmegyés pap, 1911-től veszprémi kanonok. 1920-tól külügyi szolgálatban, a Monarchia szentszéki nagykövetének utolsó kánonjogi tanácsosa. 37 Saárdi gróf Sommsich József (1864-1941) diplomata, 1919-20-ban külügyminiszter, majd 1924 őszéig vatikáni követ. 198 Prohószka-tanulmányok, 2009-2012
