Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK - Horváth László: Lelkigyakorlat és közéleti szereplés. Prohászka Ottokár és a pécsi egyházmegye kapcsolata
Horváth László: LELKIGYAKORLAT ÉS KÖZÉLETI SZEREPLÉS Trianon után az elcsatolt területeken található egyetemeket a csonka országrészre telepítették át. A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözését 1923-ban Zichy Gyula Klimó György püspök7 könyvtárának az egyetem használatába való átengedésével támogatta.8 Az őszirózsás forradalmat a pécsi püspök üdvözölte, de az azt követő hónapokban sok helyen támadások érték a püspöki birtokokat, templomokat és plébániákat, mert a papságban is az „úri osztályt"9 látták a kiábrándult elemek. Az országos szintű megmozdulásokkal egy időben megszervezték a Papi Tanácsot, de az a pécsi egyházmegyében sem volt hosszú életű, az alsópapság és az egyház vezetése között a viszony kiegyensúlyozott maradt. 1918 novembere újabb változást hozott Pécs városának életében, és így az egyházmegyének is. A belgrádi katonai konvenció értelmében szerb csapatok szállták meg a várost, és az egyházmegye déli területét a Barcs-Szigetvár-Pécsvárad-Bátaszék-Baja vonalig. Bár a megszálló csapatok tisztjei látogatást tettek a püspöknél kijelentve, hogy semmilyen káros tevékenységet nem fognak kifejteni, a későbbiekben beavatkoztak az egyházi életbe, bár a templomokat tiszteletben tartották. Sokakat azonban elhurcoltak a túlzott „Magyarországhoz való ragaszkodás" vádjával. Az ekkor megfogalmazott „Néphatározat" - mely tiltakozott a város Magyarországtól való erőszakos elszakítása ellen - támogatói között ott volt a római katolikus egyházmegye és különféle vallási jellegű egyesületek is éppúgy, mint a Keresztényszocialista Párt, az evangélikus, református és az izraelita hitközség. Az egyházmegye számára nagy nehézséget jelentett a demarkációs vonallal létrejött közigazgatási megosztottság. A püspök az egyházmegye északi részére a szekszárdi esperes, Fent Ferenc személyében provikáriust nevezett ki. A Tanácsköztársaság alatt a terület a vörös-, utána a fehérterror időszakát sínylette meg. A trianoni békediktátum nyomán jelentős veszteségeket is el kellett könyvelnie az egyházmegyének: Dráván túli, illetve Baranya-háromszögbeli területeit elcsatolták, ezek később Dél-Baranyai Apostoli Adminisztratúra néven a Diakovári püspökséghez kerültek.10 9 10 Klimó György 1751-1777 között volt a pécsi püspök. Vö.: Pohánka Mária: Zichy Gyula és a pécsi egyetem alapítása. In: Emlékkötet Zichy Gyula tiszteletére. Szerk. Horváth István - Kikindai András. Budapest-Pécs, 2007. 29-45. PÉCS 2008.174. PÉCS 2008.175-176. Prohászka-tanulmónyok, 2009-2012 189
