Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
ÚJ IDŐK ÁRAMÁBAN - Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár időszerűsége
Szabó Ferenc SJ.: PROHÁSZKA OTTOKÁR IDŐSZERŰSÉGE Prohászka a Modern katolicizmusban bővebben kifejti a modernséggel szembeni álláspontját. Teilhard de Chardime emlékeztet az a nyitott magatartása, mellyel szembenéz a természettudományok új vívmányaival, az evolúció tanával és a vele kapcsolatos exegétikai-teológiai kérdésekkel. Erről tanúskodnak már az Isten és világ (1892), a Föld és ég (1901) című művei, valamint a már említett Diadalmas világnézet című cikkgyűjteménye (1903). Prohászka példát mutat a pápák által manapság sokat hangoztatott „inkulturációra", illetve a hit és a kultúra párbeszédére. Néhány idézet a Modern katolicizmusból19 jól érzékelteti, hogy Prohászka elővételezte a II. vatikáni zsinat korszerűsítési programját. „Kössük össze a természetet a természetfölötti világgal, a szabadságot a tekintéllyel, a földi célokat az örök céllal. Ne rögzítsük az örvényeket, hanem építsünk rajt hidakat. Ne hegyezzük ki az ellentéteket az egyház s kultúra közt, s ne azonosítsuk a kultúra művét a hitetlenséggel; hanem tartsunk feléje s segítsünk a profán kultúrában ki nem elégített lelkeken igaz, mély pünkösdi hitünk őserejével s melegével."19 20 Ez a magatartás megtalálja a helyes alkalmazkodást. Rokonszenvvel tekint az igazi haladásra, „nem maradunk hitünkkel, reményünkkel a múltnak zátonyain, hanem átvisszük kincseinket a jelenbe".21 Prohászka elismeri, hogy lehetnek e téren összeütközések és ellenkezések, mégis kiadja a jelszót: „Teljesen keresztény alapon állni a hit s erkölcs dolgában, de a XX. század kultúrvilágában élni!"22 23 24 Prohászka „az apostoli lélek e kiolthatatlan hevével s a krisztusi szeretetnek energiájával"23, áll bele a kultúrvilágba; nem vágyódik vissza a múltba, hanem előre néz, a jövő körvonalait kutatja. Nagyszerűnek tartja a helyesen értett fejlődéselméletet. Amint már Szent Ágoston is hangoztatta: Isten a kialakító elveket az anyagba fektette, ő tartja fenn dolgok, növények, állatok tevékenységét örök, végtelen akciójával; Isten „a világban dolgozik s remekel arányokban s harmóniában”.24 Prohászka a teremtésről értekezve elkerüli az ún. konkordizmust, vagyis a természettudomány (geológia, paleontológia) jelenlegi állása és a bibliai teremtéstörténet egyeztetését. Ma már - a II. vatikáni zsinat és Galilei rehabilitálása után - világosan látjuk, amit Prohászka a szó szerinti katolikus bibliaértelmezés idején is meglá19 A Modern katolicizmus nem jelent meg az ÖM-ben, mivel indexre került. Koncz Lajos, majd Frenyó Zoltán adta közre később. A továbbiakban Koncz szövegkiadására hivatkozom. (Prohászka Ottokár: Modern katolicizmus. Szerk. Koncz Lajos. Budapest, 1990.) 20 PROHÁSZKA 1990.135-136. 21 PROHÁSZKA 1990.136. 22 PROHÁSZKA 1990.136. 23 PROHÁSZKA 1990.136. 24 PROHÁSZKA 1990.142. Prohászka-tanulmónyok, 2009-2012 17
