Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)

ÚJ IDŐK ÁRAMÁBAN - Jancsó Árpád - Jambrik Tímea - Mózessy Gergely: Prohászka más élclapokban

Jancsó Árpád - Jambrik Tímea - Mózessy Gergely: PROHÁSZKA MÁS ELŐLAPOKBAN Ez a beállítódás magyarázatot nyújt arra, hogy a Borsszem Jankó ban mi­ért jelenik meg oly sokszor Prohászka alakja - szemben azzal a tapasz­talattal, hogy a többi élclapban Prohászka Ottokárra vonatkozóan szinte csak az index-ügy idejéből találunk említéseket.4 Mindez természetesen arra is fölhívja a figyelmet, hogy az index-ügy milyen kiemelkedő jelen­tőségű volt az egész magyar közvélemény számára. A Borsszem Jankó politikai beállítódása mellett érdemes egy pillantást vetnünk szellemiségére (világnézetére) is. Buzinkay úgy fogalmaz, „na­cionalista liberális volt, a magyarságot és a magyar polgárosodás ügyét értékmé­rő kategóriaként kezelte".5 Mint Mózessy Gergely kutatásai mutatják, e libe­rális élclap, noha különböző hangsúlyokkal, de valójában 1918 nyaráig Prohászka Ottokár iránti szimpátiát képviselt, s személyét viszonyítá­si pontként kezelte. A lap Prohászka tanításában és személyében vala­miféleképpen a liberális elvek által is respektálható szellemiségre talált. Mindez talán azt támasztja alá, hogy a Prohászka révén megfogalmazott keresztény tanítás valójában a polgári értékeket alapul vevő modern be­rendezkedésű társadalomban is „szalonképes", ahhoz alkalmazkodni ké­pes, benne élni tudó, s végső soron párbeszédet folytatni akaró. Bolond Istók Buzinkay Géza jellemzése szerint6 az 1875-1918 közt megjelenő7 Bolond Istók a dzsentri és a feltörekvő paraszti réteg élclapja volt. Egyhangú, fo­lyamatos, és differenciálatlan koalíció-, majd kormány ellenesség jelle­mezte, és kifejezetten Tisza István-ellenes felhangja is volt. Habár az el­lenzékiség igen termékeny mag egy vicclap számára, mivel végtelenné növeli a karikírozható területeket, azonban „a lap ékelési módja nem any­­nyira valamiféle tudatos humorfelfogás eredménye, mint inkább egy mentalitás ki­fejeződése volt."8 A társadalmi fejlődés, differenciálódás, a liberalizmus és minden rákövetkező eszme agresszív elutasítása jellemezte. Ezzel szem­ben a dzsentri réteg idealizálásával, feltétel nélküli, állandó dicséretével és konzerválásának kizárólagos hirdetésével találkozunk a lapban úgy, mint másutt sehol. Ritka alkalmaktól eltekintve a politikai és társadal­mi életen kívül csak a szépirodalom és a színházi élet iránt érdeklődött. 4 Kutatásaimat az 1910-1921 évkörökre terjesztettem ki. 5 Lásd: Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet. Budapest, 1993. 39. 6 Lásd: MST \V2. 413-423. 7 A lap indítására az első, sikertelen kísérlet 1872-ben történt. Címét a Petőfi Sándor által 1848- ban, Arany János által 1850-ben megidézett bizonytalan eredetű mesealaktól kölcsönözte. 8 MST 11/2.420. 104 Prohászka-tanulmányok, 2009-2012

Next

/
Oldalképek
Tartalom