Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár sajtószervező tevékenysége
Klestenilz Tibor: PROHÁSZKA OTTOKÁR SAJTÓSZERVEZŐ TEVÉKENYSÉGE hogy az év folyamán le fog köszönni az egyesület társelnökségéről,36 amit azonban végül nem tett meg. A helyzet alakulása az elvi kérdések megítélésében is hatott Prohászkára. Bár fenntartotta véleményét arról, hogy a sajtó fontos közvetítő médium, de pesszimistább lett az ideális katolikus sajtó megteremtésének gyakorlati esélyeivel kapcsolatban: „jó újság az volna, mely az ízlést nem rontaná, az erkölcsi érzéket nem gyöngítené, az érzékiséget nem élesztené [...] ilyen j jó újság nincs, mert ilyen olvasó sincs"-vélekedett 1912-ben.37 Hasonló okokból tanúsított tartózkodást a Bangha Béla jezsuita atya ! vezette sajtóhölgyek mozgalmával szemben is, amely az erőteljes propa- j gandától remélte a katolikus sajtó hegemón helyzetbe kerülését.38 39 Bár a püspök a Katolikus Sajtóegyesület 1912-es közgyűlésén örömmel üdvözölte a hölgybizottság által elért kezdeti sikereket, ugyanakkor félreérthetetlen kritikát fogalmazott meg Bangha irreálisnak tartott elképzeléseiről: „kidör\ zsölve a szemünkből az álomképeket sajtónk jövendő, nem tudom miféle nagyba- j j talmi helyzetéről, szétszakítva az illúziókat arról a vezető szerepről, melyet a jó j I sajtónak minden egyéb irányzat elnyomására szánnánk, egy reális, konkrét cél le- j bég szemeink előtt, s ez az, hogy a katolicizmusnak igazán tekintélyes, jó és mo\ dern sajtója legyen.,/39 A világháború kitörése következtében a főpap fenntartásai tovább nö; vekedtek. Prohászka 1914 októberében jegyezte fel naplójában: „az újsúgókból az ember édes-keveset tud. Azok hazudnak napszámba s elhallgatnak I minden kellemetlent. [...] Mennyit hazudtak s hazudnak ellenünk külföldön, s j mennyit hazudnak a «mi érdekünkben»."40 Mivel a háborús érdekekre hivat- j kozva a lapokat cenzúra alá helyezték, azok nem a közvélemény reális tájékoztatását szolgálták, hanem az állam érdekeinek megfelelően mani- | pulált híreket adták közzé, egész Európában a háborús propaganda eszközeivé váltak. Prohászka jól érzékelte a változásokat, azonban azokat nem a kivételes háborús jogszabályok hatásával, hanem kizárólag a lapkiadók megvásárolhatóságával magyarázta. 1916-os körlevelében például - a sajtó valódi befolyását alaposan túlértékelve - kifejtette, hogy a hadviselő hatalmak közötti közeledést és a békülési kísérleteket a hírlapok háborús uszítása 36 OSZK Levelestár. Prohászka Ottokár ismeretlennek, Székesfehérvár, 1911. június 15. 37 Prohászka Ottokár: Hatalmas modern katolikus sajtót! In: ÖM 22,88. 38 Klestenitz Tibor: A Mária kongregációk és a sajtókérdés a dualizmus korában. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, XVII. évf. (2005) 3-4. sz. 94-95. 39 Jelentés a Katolikus Sajtóegyesület 1912. május 20-án tartott negyedik rendes közgyűléséről. Budapest, 1912. 3. 40 Naplójegyzetek 1.1914. X. 24. Prohászka-tanulmányok, 2007-2009 53
