Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)

KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár és a „nagy háború"

minden keresztet s megpróbáltatást, s iparkodunk a rosszból jót, hasznot meríte____________Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A „NAGY HÁBORÚ”____________

Morálteológiai megközelítés:

A HÁBORÚ KIHATÁSAI AZ EMBERRE

Prohászka kezdeti vélekedése szerint a háború lehetőséget teremt arra, hogy az ember jobbá legyen. Ehhez el kell fogadnia a nálánál nagyobb akaratot, s akkor ideális hozzáállása: „Ezt Isten akarja, tehát nem zúgolódom, í nem okoskodom, nem lázadok, hanem megteszem; élek is, halok is, ahogy ő akar- j ja."31 32

De ez továbbra sem a háború dicsőítése. Világosság és vigasz című írásban egyértelműen fogalmazott: „A rendetlenség nem rend, s a kín és szenvedés nem öröm, az állatiasság nem emberiesség, s az erőszak nem erény, a hörgés nem ének, s a sötétség nem világosság, a harc nem szeretet, s a seb nem virág. - De a rendetlenség és állatiasság, az erőszak és sötétség ne nyelje el a lelket [...] Az embernek saját pusztuló világa fölé kell emelkednie, s át kell magát vágnia annak az eszményi s nem emberi hatalomnak zónájába. [...] Természetes, hogy a [...] i zsellér botránkozik, mikor a nagy világépítő fölforgat házakat, s hazákat. [...] De \ hát a tücsök is botránkozik, mikor az eke-vas kifordítja a hantot."33 34

Prohászka ismerte és elítélte korának dekadenciáját. Úgy érezte, hogy j a háború lehetőséget teremt arra, hogy az önző, elpuhult, élvhaj hász társadalom felülemelkedjen saját korlátain, rátaláljon valami elveszített lé- j nyegre, az eszményi világra. Mint mondta: „A világháború fölpezsdítheti a blazírt közszellemet, de a kultúra igazi haladását csak a lelki értékek s a lelki élet fokozása határozhatják meg. A harc nagyobb ön- és közösségtudatot teremthet; önfeláldozást, hősiességet, bajtársiasságot hozhat a fronton; fokozhatja a szolidaritást és a szeretetet a hátországban; általánosságban pedig nagyobb Istenbe kapaszkodást, hitben való elmélyülést eredmé- j nyezhet. (De azt is felmutatta, hogy igazi béke csak az ember belsejében fakadhat, csak az Úrtól kaphatja.35) E gondolatok részleteiben már 1914- ben felbukkantak írásaiban. Legkiérleltebb összefoglalása A háború erkölesi kihatásai című 1915-ös szövegben található, amelyben többször is hang-31 Prohászka Ottokár: A világháború és az egyháziak feladatai. In: ÖM10,128. A szöveget gondozó Schütz Antal külön felhívja a figyelmet arra, hogy a „dogmatikus" szó itt „tételes" értelmű. (ÖM 10, 351.).

32 Prohászka Ottokár: A hősiesség lelke. In: PROHÁSZKA 1915: 20.

33 Prohászka Ottokár: Világosság és vigasz. In: PROHÁSZKA 1915: 46-47.

34 Prohászka Ottokár: Hajnalodik-e már? In: PROHÁSZKA 1915: 119.

35 Prohászka Ottokár: „Jöjjön el a Te országod!" In: PROHÁSZKA 1915: 84-90.

Prohászka-tanulmányok, 2007-2009

39