Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Frenyó Zoltán: Prohászka Ottokár és a keresztény nemzeti újjászületés
Frenyó Zoltán: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A KERESZTÉNY NEMZETI ÚJJÁSZÜLETÉS a magántulajdon szentségét, de nem minden magántulajdonét. Nem valljuk a plutokrácia rettenetes uzsoráinak, nem a közjóval ellenkező terjeszkedésének jogait. A magántulajdon a kapitalizmusban oly méreteket ölt, hogy arányai elfojtják az életet, s kevés kézben halmozzák föl a világ gazdaságát. Erre nincs jog, s erre nincs szentség, s erre nem terjeszkedik ki a tulajdon szentsége sem. Nem az elv áttöréséről van itt szó, hanem a mértékről, melyben az elv valósuljon, hogy milli- j; ók exisztenciáját, a még nagyobb elvet, magát az emberi életet lehetetlenné ne te\ gye-"23 Ehhez még fontos hozzátenni, hogy ugyanebben a fejtegetésében fo- ! galmazza meg Prohászka egy új társadalmi berendezkedés szükségessé- I gét. „Azt kell mondanom - írja hogy a katolikus akciónak minden áron a ka- j I pitalista termelésnek mai anarchikus módja ellen kell irányulnia, s világosan kell | I látnia, hogy a kapitalizmust más termelési módnak kell fölváltania, mely a munka j ; és a tőke új kapcsolatán, a munkásnak s a tőkésnek közösségén épül. Nekünk prog- I ramunkba kell vennünk a termelés reformját, s ez irányban kell dolgoznunk a pro- j I letariátus érdekében, magának a proletariátusnak megszüntetésén."24 Ezt az elvet Prohászka 1926-ban hangoztatta, s azért emeltem ki ezt 1 j a gondolatot, mert ugyanezt a perspektívát XL Pius pápa 1931-ben hir- j J dette meg Quadragesimo Anno kezdetű korszakos szociális enciklikájában. j i Mint megannyi más kérdésben, e téren is azzal szembesülünk tehát, hogy ; Prohászka milyen rendkívüli szellemi erővel és látnoki képességgel volt j { képes megragadni és általánosítani korának problémáit. Prohászka találóan mutat rá arra, hogy „a liberalizmus melegágyat talált \ a magyar nembánomságban"25^ arra is rávilágít, hogy a politikai szabadság | j önmagában félszabadság, amely egyenesen szolgasághoz vezet, más szóval a teoretikus szabadság praktikus szolgaság.26 Prohászkánál az elmélet és a gyakorlat egységbe olvad, s törekvései középpontjában az igazi élet I áll. Ebben mutatkozik meg Prohászkának mint nemzetnevelőnek a féltő- ' gása. Prohászka nemzetépítő törekvéseinek mármost ebből a szempontból is egyik legjellegzetesebb eleme a nemzeti munka dicsérete, amelyet - megint csak roppant időszerűen - a híres tulipán-mozgalom meghirdetésével fogalmazott meg 1906-ban. Mivel érdekes módon az elmúlt évek méltatásai elkerülték ezt az eszmét, végezetül ennek szellemét szeretném 23 Prohászka Ottokár: Időszerű katolikus konstrukciók (1926). In: ÖM 281-292. Idézet: 286. 24 ÖM 285-286. 25 Naplójegyzetek 3.1920.1. 24. 26 Prohászka Ottokár: A liberalizmus utópia (1896) In: ÖM 10,1-12. Prohászka-tanulmányok, 2007-2009 29
