Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Orvos Levente: A „közéleti kereszténység" eszme tartalma Prohászka Ottokárnál
Orvos Levente: A „KÖZÉLETI KERESZTÉNYSÉG" ESZME TARTALMA... Másutt pedig: „irigylem azt a magányos madárkát, mely a lombos lejtőn estimára hangolja zöngéit; itt szeretnék én meghalni; nem az emberek közt [...] S mégsem akarok maradni abban a csendben, ó az megölne; az embereken akarok segíteni."21 Prohászkának kezdettől voltak bizonyos ellenérzései a közéleti szerepléssel kapcsolatban, mely tanúsítja, hogy nem a klerikalizmus vagy az öncélú politizálás áll törekvései mögött, hanem a lelkiismereti belátás; vagyis Isten és az egyház iránti szeretetből tett meg mindent, amelynek hasznossága és fontossága felől meggyőződött.22 1919 után aztán, részint a terror, részint a kereszténynek nevezett kurzus visszásságai miatt belátja a napi politizálás kemény korlátáit és főleg naplójában egyre élénkebb színekkel ecseteli a keresztény meggyőződés : és a pártpolitika közötti feszültségeket. „Van-e hitványabb dolog, mint a politikai üzem, melybe belenéztem! - kiált föl 1921. március 2-án - Emberaprólék fortyogása! Üres fejek döngése, mikor egymásba ütköznek. Mint hatalom pedig? pelyva, szemét, moslék, kóc és fűrészpor. Csupa hulladék! Ezt mind kavarja, keveri, rágja és falja s okádja a legbutább pártszenvedély. Fuj, fuj, fuj!"23 Nem arról van szó, hogy Prohászka a modernistákkal együtt megkérdőjelezte volna az egyház politikai lehetőségeit - ez nagygyűlési beszédeiből24 25 26 egyértel- j műén kiderül -, pusztán a szorosan vett politikai küzdelmek és egy tágabb halmaz a „praktikus kereszténység", vagyis a közéleti működés között tesz éles különbséget, például így: „Minket nem politika, hanem a nagy közérdek vezet állammal, társadalommal szemben is. Tudjuk, hogy szolgálhatunk neki, s hogy a tiszta erkölcsöt csak mi biztosíthatjuk. Ettől függ az állam, társadalom, I ettől rend, fegyelem, boldogság. "z5 Prohászka közéleti gondolkodásának összetevői Prohászka közéleti felfogásának mozgatórugójáról már szóltunk, ez J pedig nem más, mint az Isten és emberszeretet kettős parancsa. Mindenképpen ideveendő még szenvedélyes egyház- és hazaszeretete is, noha ez utóbbi annak ellenére nem tartozik a preferált teológiai kifejezések közé, hogy a Katolikus Egyház Katekizmusa külön említi, mint „a hála kötelességéből és a szeretet rendjéből következő,r26 fogalmat. Meg kell jegyezni, hogy az elmúlt évek, évtizedek Prohászka-kutatásai mára számos néző-21 Naplójegyzetek 1.1892. VIII. 16. 22 BARLAY 2000: 230-231. 23 Naplójegyzetek 3.1921. III. 2. 24 ÖM 13,158-292. 25 Naplójegyzetek 3.1919. VII. 7. 26 KEK 2239. 18 Prohászka-tanulmányok, 2007-2009
