Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)

ECSETVONÁSOK A PÜSPÖK ARCKÉPÉHEZ - Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár és Antonio Rosmini

Szabó Ferenc S.J.: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS ANTONIO ROSMINI

te Rosmini 40 tételét11, főleg az ontologizmussal vádolták (ez a közvetlen istenlátást vallotta). Prohászkánál ilyen szigorú elítélés nem volt.

Párhuzamok Rosmini és Prohászka reformeszméi között

Prohászka eszmevilágát bőven ismertettem monográfiámban, most csak jelzésszerűen utalok a párhuzamokra. Itt nem térek ki Rosmini és Prohászka filozófiájára. Mindkét gondolkodót a német idealizmus, főleg Kant ismeretelméleti befolyásával vádolták. Mint már utaltam rá, monog- | ráfiámban megmutattam, hogy a X. Pius által 1907-ben (Pascendi) elítélt modernizmus tételeit Prohászka nem vallotta. Egyébként az index megszűnt a II. Vatikáni Zsinattal. így tehát az index-ügyet lezártnak tekint- I hetjük. Igaz, Prohászka teljes levelezése még nincs feldolgozva, és sok kiadatlan írása van még, de - szerény véleményem szerint - ezek már nem módosíthatják a püspök tanításáról alkotott képünket. Egyébként már Schütz Antal a 25 kötet előkészítésekor bizonyos „szűrést", kontrollt végzett.

Prohászkánál a cenzúra - filozófiai-teológiai nézetein kívül - főleg a szociális kérdésben és az egyház reformjával kapcsolatban előadott forradalmi nézeteit bírálta. Itt most csak felsorolásra szorítkozom: az egyház demokráciájának hiánya, a hierarchia összefonódása az államhatalommal, feudális csökevények, az egyházi birtokok igazságtalan helyzete. Javaslatai:- földreform (Prohászka saját birtokain kezdte megvalósítani az örökbérlet-rendszert),- a klérus és a laikusok közötti válaszfal ledöntése (erről már az 1907-es | Modern katolicizmus utolsó fejezetében vitriolos lapokat olvashatunk!),

I - a hívek bevezetése a liturgiába, ehhez a latin helyett a népnyelv hasz- J nálata,- a papság alapos képzése.

Láthatjuk, hogy mindezeket Rosmininél is megtaláljuk. Prohászka reformjavaslatait megismétli az 1919-es kommün alatt, amikor a forradalmi felfordulásból igyekszik kiolvasni az „idők jeleit". 1919. július 7-i hosszú naplójegyzete összefoglalja a próféta és a reformátor eszméit.11 12

11 Vö.: Post obitum. (1887. december 14.) In: Denzinger, Heinrich - Hünermann, Peter: Kompendium der Glaubensbekenntnisse und kirchlichen Lehrentscheidungen. Enchiridion symbolorum definitionum et declarationum de rebus fidei et morum. Freiburg, 1991. 3201-3249.

12 Naplójegyzetek 1.1919. VII. 7.

Prohászka-tanulmányok, 2007-2009

171