Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
ECSETVONÁSOK A PÜSPÖK ARCKÉPÉHEZ - Mózessy Gergely: Prohászka egyházmegyéje lelkipásztori jelentések fényében
Mózessy Gergely: PROHÁSZKA EGYHÁZMEGYÉJE LELKIPÁSZTORI JELENTÉSEK FÉNYÉBEN Kegyelmes Úr42 által indított hullámok mégis messze csapnak és a német hitközségek pasztorációjában nagy károkat okoznak."*3 Gyakorlatban elsősorban az iskolák és az egyesületek egységét, működőképességét féltik a mozgalmaktól. Egyöntetű állásfoglalás azonban nincs arra nézve, mit is kell tenni. A papság többsége saját egyleteit erősíti, de van, aki belép az új alakulatba, hogy belülről bomlassza azt.44 A nagynémet propagandát terjesztő, egyébiránt konzervatív szellemiségű Sonntagsblatt veszélyére sok pap felfigyel: „más irányban tán többet árt, mint a kath. irányban használ; mit a sanda mészáros: nem mindig oda üt, ahova néz." - jellemzi az orgánumot a pilisszentiváni lelkész.45 Társadalomtörténeti érdekességek I Nagyobb társadalomtörténeti folyamatok illusztrálására is kiválóak a ; jelentések. A hagyományos falusi közösségek megbomlása már sok helyen tetten érhető, különösen a vasútvonalakhoz közeli helyeken. Sokan I ingáznak, vagy elszegődnek hosszabb időre szolgálatba, cselédnek a fő- j I városba. Ennél is látványosabb az uradalmi cselédség fluktuációja. A szá- j i zadforduló budapesti építkezései nyomán a budakörnyéki települések jó részének gazdasági élete is átalakult, a konjunktúra felfuttatta a szolgáltaj tó szférát és a kisipart. A háborút követő recesszió és pénztelenség e területeket halmozottan sújtotta. Sajátos a forrásokban a közeli főváros megítélése. Bár a „bűnös város" politikai eredetű terminus egyszer sem fordul elő a szövegekben, érezhe- i tőén a papok így gondolkodnak Budapestről. Modern Bábel ez, ahonnan a rossz lapok, a kommunista eszme, az erkölcstelen életvitel kisugárzik; 1 ahova a színház és a mozi kísértően vonzza a lelkeket; amitől félteni, illet- j I ve, amire felkészíteni kell az oda szolgálatra elszegődő cselédlányokat. A I I századfordulótól zajló kivándorlás nemzetpusztító mértékéről értesülhe- í tünk Bakonykutiból.46 A község elöregedett, 300 lelkes ekkor - miközben mintegy 1000, innen Amerikába kivándoroltról tud a pap. Megdöbbentő, hogy milyen sok helyen jelenik meg a korszakban az egyke problematikája. A pap a családi életnek ilyen vetületeiről általában jól tájékozott, a személyes kapcsolatokon túl a bába vagy az orvos is gyakran informálja. E tekintetben is a főváros környékén mondható rosz-42 Értsd: Bleyer Jakab. 43 SzfvPL - No. 4694 - 1925, Bia. 44 SzfvPL - No. 4694 -1926, Csákberény. 45 SzfvPL - No. 4694 -1924, Pilisszentiván. 46 SzfvPL-No. 4694-1925-1926, Bakonykuti. Prohászka-tanulmányok, 2007-2009 163