Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
ECSETVONÁSOK A PÜSPÖK ARCKÉPÉHEZ - Mózessy Gergely: Prohászka egyházmegyéje lelkipásztori jelentések fényében
Mózessy Gergely: PROHÁSZKA EGYHÁZMEGYÉJE LELKIPÁSZTORI JELENTÉSEK FÉNYÉBEN A legnagyobb nehézséget a pusztai pásztoráéit) okozza. A cseléd az uradalom fogja: az kizsigereli, saját gazdaságával, saját ügyeivel gyakran csak vasárnap foglalkozhat, ami a miselátogatás kárára megy - ezt a papság többnyire megérti. Sok szó esik a tarthatatlan útviszonyokról, a puszták megközelítésének fizikai nehézségeiről is. Mindehhez járul a gazdasági vetületi mivel nincstelenek között nem vezetne jóra, a papok saját járandóságaik (fuvar, párbér) behajtására nem törekednek mindenáron. A szegénység mértékére jellemző, hogy sok helyről még ruhahiányról értesülünk: télen gyakran alkalmas meleg öltözet híján nem látogatják a templomot. Máshol meg épp az ádventi hajnalok jótékony sötétsége segít I leküzdeni a szép ruhával nem rendelkezők szégyenérzetét, és vezeti őket ; el a rorátékra. A közhangulat egyáltalán nem mondható a tárgyalt korszakban val! lásellenesnek. Mégis találkozhatunk már ilyen megfogalmazásokkal: el- j lenségeink „gúny tárgyává teszik a hitet".27 Több pap beszámol modern Nikodémusokról, akiknek vallásgyakorlása titokban zajlik.28 E történetek az ipari munkásság és a bányászok tapintható szekularizációját mutatják. Ünnepek, társulatok, egyesületek, közélet Temészetes, hogy a jelentésekben nagy súlyt kapnak a helyi közös- j i ség ünnepei. Búcsúk, évfordulók mellett feltétlenül ide kell sorolnunk Prohászka Ottokár 1926-os bérmaútját is. De találkozhatunk a közössé; gek gyarapodásának kézzelfogható jeleivel. Templomrekonstrukciók, j festések, új beszerzések, a világháborúban nyersanyagként elkobzott j harangok pótlása jelzik, hogy a hívek anyagi erejük felett áldoznak a hit- I életre. A körülmények elbeszélése bepillantást enged az egyházközség és ! í a kegyúr viszonyrendszerébe is. A jelentések nagy súlyt helyeznek az egyházhoz kötődő egyesületi élet bemutatására. Szorosabban vett hitbuzgalmi szerveződések közül a hagyományos oltáregyletek és a rózsafüzér-társulatok csaknem mindenhol jelen vannak. Nagyobb helyeken figyelhető meg a Mária-kongregációk működése. Erőteljesek a jezsuita eredetű Jézus Szíve kultusz formái (Társulatok, Szívgárdák, családfelajánlás). Ezt nem csodálhatjuk, hiszen a kezdeményezés viszonylagos újszerűsége is bizonyára ösztönző 27 SzfvPL - No. 4694 -1924, Tárnok. 28 SzfvPL - No. 4694 - 1924, Törökbálin; 1925, Budakeszi, Pilisvörösvár; 1926, Sárkeresztúr. Prohászka-tanulmányok, 2007-2009 159
