Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)

ECSETVONÁSOK A PÜSPÖK ARCKÉPÉHEZ - Mózessy Gergely: Prohászka egyházmegyéje lelkipásztori jelentések fényében

kezesei külön összeállításban pontokba foglalva, statisztikailag és számadatokkal támogatva, bizonyos előírás szerint lenne összeállítható. Addig ezek a[z] elemzések sem egyöntetűek nem lesznek, sem biztos támaszt a hitélet megítélésében nem nyújtanak."12

Mind tartalmilag, mind formailag heterogén szövegek születtek. Volt j olyan pap, aki jelentéstételi kötelezettségét lelkiismeret-vizsgálatként fogta fel (Preiner István, akit nyomaszt „a lelkekért érzett felelősség óriási terhe");

I volt olyan idős pap, aki lelkipásztori hitvallásként összegezte tapasztala- i ! tait hálát adva „erőért, egészségért és derült kedélyért" (Krécsy Károly). Volt, j aki nem visszatekintett a kérdezett évre, hanem helyi lelkipásztori programját közölte (Kudó József). Volt, akinek sorait olvasva az a benyomá; sunk, mindössze kimásolta a historia domusból az év eseményeinek leírá; sát (Lovász Károly). És volt, aki oly tág kontextusba helyezte sorait, mint a ; fehér ember hitehagyásának történelmi okai (Kmoskó Mihály).13

A túlzott heterogenitás, és a fogyatékosságok ellenére is elgondolkod: tató tartalom Prohászka Ottokárt cselekvésre ösztönözte. 1925-26 folya' mán különösebb kommentár nélkül, papolvasói okulására három püspö- | I ki körlevelében is terjedelmes részleteket közölt öt jelentésből.14 A püspök ’ i magas színvonalú szerkesztői munkát végzett: csekély mértékben stilizálta a szövegeket, anonimizálta és neutralizálta tartalmukat. Pusztán a j j megjelentek alapján az olvasók nem tudhatták, melyik honnan szárma- I I zik.15 A lépés nem volt indiszkréció: az egyik érintett, a perkátai plébános ; ] következő évi jelentése szerint „magas kitüntetésként" élte meg szövegé! nek kiadását.16 A közzététel során a püspök nem csak a neveket tüntet- [ J te el, hanem a helyi kudarcokkal való számvetések tekintélyes részét is. j E technika tanúskodik a közzététel valódi céljáról: Prohászka papjait e fií nőm pedagógiai eszközzel fogékonnyá akarta tenni a problémákra, a lelkipásztori lehetőségekre és eszközökre, az egymástól való okulás lehetőségére - és nem utolsósorban magára a jelentéstételre, mint műfajra.

Ezek után, hogy a következő - az 1925. - évre történő visszatekintések sokszínűsége csökkent. Ekkor már csak egyetlen plébánia (Ercsi) szorítkozott pusztán a sajtóstatisztika beküldésére (előző évben még 3). 1925- ben 17 olyan lelkészség és plébánia papja is írt szöveges beszámolót, mely az előző évben azt elhanyagolta. Az 1926. év összképe már vegyes: 3 új

. 12 SzfvPL - No. 4694 - 1924, Budakeszi.

'i 13 SzfvPL - No. 4694 - 1924, Csór, Érd, Lovasberény, Pilisborosjenő ill. Pusztazámor.

14 SzfvPL - Lit. Enc. 1925/III-IV. 133/1925. és 1926/1. Sz.N./1926.

' 15 Nagyperkáta, Pázmánd, Solymár, Százhalombatta és Nagytétény jelentéseit publikálta, előkészítette továbbá Sárosd és Aba beszámolóinak közzétételét.

16 SzfvPL - No. 4694 -1925, Nagyperkáta.

Mózessy Gergely: PROHÁSZKA EGYHÁZMEGYÉJE LELKIPÁSZTORI JELENTÉSEK FÉNYÉBEN

PROHÁSZKA-TANULMÁNYOK, 2007-2009

155